Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83
kel való alátámasztás nélkül Zsigmond bírósága 1422-ben nem fogadta el elégséges bizonyítékul, s az apát keresetét elutasította. 14 Mindezek a nehézségek (mint a továbbiakban látni fogjuk) kiküszöbölhetők. Például ma már tudjuk, hogy a bíróság diplomatikai kifogásai nem egészen helytállóak, mert mindaz, amit az oklevél külsejéről pejoratív értelemben elmondott, éppen egy XI. századi oklevélnek a valódisága mellett szól. Persze, 1422-ben a hazai okleveles gyakorlat több évszázados fejlődése ismeretének hiányában már más követelményeket támasztottak egy bizonyítékul benyújtott oklevéllel szemben, mint két-háromszáz évvel korábban. Mindazonáltal a bíróság nem nyilvánította hamisítványnak Ottó oklevelét, csak, úgy látszik, további írásos támasztékot kívánt hozzá; történészeink pedig elfogadták Ottó comes alapítását, de nem magáért az oklevélért, hanem azért, mert a Képes Krónika is megemlékezik róla az ős-gestából való (egyik utolsó) fejezetében ebben a formában: „Zolomerus Dalmácia királya s Géza herceg unokaöccse fölkérte Salamon királyt és a herceget, segítsék meg a karinthiaiakkal szemben, kik Dalmáciát elfoglalták. Miután ezt sikeresen megcselekedték, hazatérésük alkalmával Atha palatínus meghívta a királyt és a herceget, hogy a Szent Jakab tiszteletére emelt zselici monostora felszentelésén vegyenek részt; ami meg is történt." 15 A Krónikának ezt az adatát, Fejér szövegével összekapcsolva, mégpedig Ottó oklevelét 1061-ből valónak véve, a monostor felszentelését pedig Thuróczy alapján 1065-re téve — Fuxhoífer használta fel elsőnek, nem feledkezvén meg egyúttal Pázmány Péternek a Péterfy által közölt azon (hibás) tudósításáról sem, hogy a veszprémi egyházmegyében levő Zala megyei (!) zselici Szent Jakabról nevezett apátságot Salamon király idejében Atha, Magyarország nádora alapította 1064-ben. 16 Csánki Dezső a zselicszentjakabi monostorról, birtokairól és kegyurairól szólva érthetetlen módon teljesen mellőzi Fejér közlését, és Zsigmond 1422. jún. 7-i oklevelét sem használta. 17 Wertner Mór használja Fejért, az oklevelet 1061ből valónak tartja, a monostor felszentelését pedig, úgy látszik, Katona alapján, 1066-ra teszi. 18 Pauler Gyula a XI. századi magyar nagyurak vagyonáról szólva elmondja, hogy „Ottó, vagy magyarosan Atha, Salamon nádora 1066—67 körül, Somogyban, a mai Kaposvár melletti Zselicben, Zselickisfaludon, mikor még somogyi ispán volt, Szent Jakab tiszteletére kolostort épített (1061), melynek felszentelésén, mint vendégei, Salamon és Géza herceg is megjelentek." Pauler forrása: Fejér közlése és a Képes Krónika adata. Az Ottó-féle oklelágítják még a következő oklevelek: XIII. század vége: Pécsi káptalan (Wenzel: ÁUO. X. 432.) ; 1309máj. 1.: Pécsi káptalan (Anjou-kori okmt. I. 174.) ; 1328. febr. 27.: Miklós pannonhalmi apát és konventje (Pannonhalmi rendtört. II. 485—486.) ; 1329. febr. 8. : I. Károly király (O. L. Dl. 2527.) ; 1356. jan. 9.: Pécsi káptalan (O. L. Dl. 4585.); 1364. máj. 23.: Bubek István országbíró (Pannonhalmi rendtört. II. 484—490.); 1382. máj. 3.: I. Lajos király (O. L. Dl. 69. 991.) ; 1382. máj. 10.: Pannonhalmi konvent (O. L. Dl. 69. 992). 14 Zsigmond 1422. jún. 7-i ítéletének indokolása így hangzik:.. .licet prelibatus dominus fráter Mathias abbas... ius patronatus ecclesie predicte prescriptis nobilibus in nullo pertinere debere allegando eosdemque ipso iure patronatus ex hoc privari pretendendo premissam cartam, necnon litteras annotati conventus Sexardiensis super transscripto dictarum clausularum emanatas... produxerit ; tarnen, quia tam prescripta carta, ut predicitur, sigillo carens, quam etiam dicte littere... conventus Sexardiensis in probationem et verificationem propositionis et cause ipsius abbatis predicte pro parte eiusdem abbatis insufficientes existèrent O. L. Dl. 36. 119. 15 Domanovszky, A. : Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. (Szentpétery, E. : Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I. Budapestini, 1947.) 364—365. 16 Fuxhoffer —Czinár : i. m. 214. — Péterfy, P. C. : Sacra concilia ecclaesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé. II. Pozsony, 1742. 273—274. 17 Csánki D. : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. s. v. Szent-Jakab (644), Szerdahelyi cs. (696) és Zselic-szent-jakabi bencés apátság. 18 Wertner M. : Az Árpád-kori nádorok genealógiája. Turul 16 (1898) 73. — Wertner Katonát nem idézi. 47
