Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

véltöredéket tehát keltezésével együtt elfogadja, csak a karinthiaiak ellen viselt hadjárat idejét 1066 és 1067 körüli időre teszi.

19 Karácsonyi J. a Győr-nemzetség ismertetésénél a Képes Krónikára és Paulerra (Fejérre tehát csak közvetve) támaszkodva azt írja róla, hogy a „nemzetség három ága 1243-ban közösen bírja a Somogy megyei zselicszentjakabi monostor kegyuraságát. Ez arra mutat, hogy e tájékon volt a nemzetség ősi fészke, s őse azon nádorispán vala, aki 1068-ban a király jelenlétében szenteltette föl a tőle épített zselicszentjakabi monostort."

20 Ő tehát még egy évvel későbbre teszi a karinthiai hadjárat idejét, az Ottóféle oklevélről azonban nem nyilatkozik. Abból azonban, hogy a „Hamis, hibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig" c. művében

21 sem emlékezik meg róla, arra következtethetünk, hogy az oklevelet mégsem veti el kategorikusan, és keltezését is elfogadja, s mivel csupán a monostor felszentelését kívánja datálni, csak a Krónikára támaszkodik. Kollányi F. minden megjegyzés nélkül elfogadja Fejér közlését, és teljes mértékben értékesíti is.

22 A „Magyarország vármegyéi és városai" c. kiadványnak Csánki által szerkesztett „Somogy vármegye" c. kötetében — egymástól eltérő módon — ketten is megemlékeznek a zselici monostor alapításáról: Reiszig E. (a „Somogy vármegye története" c. fejezetben) Czinárt követve azt írja, hogy „a zselicszentjakabi apátságot Atha vagy Ottó 1061-ben somogyi ispán, később Salamon nádora, 1063 táján alapította,

23 (a „Somogy vármegye nemes családai" című értekezésben pedig) Baranyay B. — Karácsonyi nyomán — az 1068. évet tekinti a monostor alapítási évének.

24 Domanovszky S. (1912-ben) kétkedő álláspontot foglalt el az oklevéllel szemben, s ezért nem is értékesítette Krónika-kutatásaiban, mert — mint mondja, indictiója téves: tizennégy tizenöt helyett. E részben azonban Domanovszky tévedett: nem gondolt arra, hogy görög indictióval van dolgunk,amely 1061. szept. 1. után 15, tehát az oklevélnek 1422/38-ban feljegyzett keltezése helyes.

25 Hóman B. (1910ben) Pauler alapján oklevélnek tekinti Fejér közlését, s a monostor felszentelése idejét (Katona I. nyomán) 1066-ra teszi.

26 1912-ben Sörös P. foglalkozott a zselicszentjakabi monostor alapításának a kérdésével a Pannonhalmi rendtörténet XII/B. kötetének „ZselicSzentjakab" c. fejezetében, ő már ismeri Zsigmond 1422. jún. 7-i ítéletlevelét, felhasználja Fuxhoffert és Karácsonyinak a magyar nemzetségekről írt művét, valamint a Képes Krónika idézett helyét. Az alapítási cselekmény (actum) kezdetéül elfogadja az 1061. évet, a felszentelés idejét pedig (Karácsonyi nyomán) 1068-ra helyezi, az oklevéllel szemben azonban általában kétkedő álláspontra helyezkedik. „Későbbi időben — írja — mutogatták Atha ispánnak egy állítólagos oklevelét, mely úgy intézkedett, hogy míg ő él, maga fogja az apáttal a monostort igazgatni, ő gondoskodik új apátról, ha pedig meghal, semmiféle püspök vagy ispán, semmiféle rokonsága, ivadéka nem fog hatalommal bírni a monostor fölött, hanem csak a király. Ez azonban a monostor oly késő óhaja volt, melyet hiába igyekezett megvalósítani."

27 A Sörös P. számára nehézséget okozó helyet azonban úgy kell értelmezni-, 19 Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I . Budapest, 1899.. 137, 438., 276. jegyzet. 20 Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. Budapest, 1901. 96. 21 Budapest, 1902. 22 Kollányi F. : A magán kegyúri jog hazánkban. Budapest, 1906. 44., 98. és passim. 23 423. 24 592. 25 Domanovszky S. : A budai krónika. Századok 36 (1902) 744—745. 26 Hóman B. ; A zágrábi püspökség alapítási éve. Turul 28 (1910) 103., 15. jegyzet. — (Űj kiadása: Hóman B. : Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938. 703. és 34., 37. jegyzet.) Az 1066. év Katonánál fordul elő legkorábban (História eritica regum Hungáriáé Pestini, 1779. 216—221.), aki azonban az 1061-i oklevelet még nem ismeri, csupán csak a Krónika helyét (karantán háború, a zselici monostor felszentelése) datálja. Az 1066. év Wertnemél bukkan elő újra (1. a 18. jegyzetet). Hóman az említett helyen Katonát nem idézi, csak Wertnerre hivatkozik. 27 A pannonhalmi szent Benedek-rend története. XII/B. (Az elenyészett apátságok.) Budapest 1912. 238—239. 48