Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
I. FELHÉVÍZ ÉS TERÜLETE BUDA ALAPÍTÁSÁIG A mai Budapest területén már ősidőktől fogva három helyen lehetett átkelni a Dunán: északon, a mai Óbudánál alakult ki az óbudai-, délen kb. az Erzsébet-híd helyén a pesti-, és a kettő között a Margitszigeti déli végén ajenó'i-rév, ahogyan ezeket a réveket a középkorban nevezték. Az úthálózat ezekhez a révekhez igazodott, és mellettük alakultak ki az első települések. A római korban is, de a magyar honfoglalást követő időszakban is Óbuda volt a legjelentősebb. Azonban már ekkor sem volt ismeretlen a másik két rév sem. A jenői rév Duna-jobbparti kikötője arra a területre esett, ahol a József-hegy lába szinte közvetlenül a Dunáig ért, és ahol a földből melegvízforrások törtek elő. 5 Nem sokkal délre ettől kiszélesedik a Duna völgye, de itt ér le a Dunához az a völgy is, amely a budai Várhegyet elválasztja a Rózsadombtól és vidékétől. A környező dombok és keletről a Duna által védett területen alakult ki a középkori Felhévíz, ott, ahol egyébként a kelet-nyugati és észak-déli irányú útvonalak természetes metszőpontját is találjuk. Már a római korban is lakott terület volt. Számos római sírt találtak itt 6 , s a hegy és a Duna között erre vezetett a római út is. 7 Feltehető tehát, hogy egyrészt a természeti adottságok, másrészt a római örökség következtében már a honfoglalás idején betelepült ez a vidék. Sajnos, ezt nem tudjuk igazolni. Anonymus szövege ugyan arra látszik utalni, hogy Felhévíz valóban megvolt már ekkor. Szerinte ugyanis, amikor Árpád magyarjai átkeltek a 5 Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM XIII (1959) 7—12. 6 Kába M. : Későrómai sírok a Fényes Elek utcában. Bud. Rég. XIX (1959) 160. 4. jegyzetben található összeállítás 4, 92, 103—105. sz. Sőt, a mai Bem tér déli részén, épp ott, ahol, mint látni fogjuk, a felhévízi királyi palotát tételezzük fel, római tábor is állott. (Budapest Műemlékei, II. k. Budapest, 1962. 157.) — A tábor lehet, hogy délebbre, a mai Víziváros északi felére is kiterjedt, ugyanis Kába Melinda erre római épületeket ásott ki. (Szíves közlését ezúttal is köszönöm.) Feltehető, hogy a középkorban a királyi kúriát római romok felhasználásával építették fel, sőt amennyiben a római tábor valóban kiterjedt a Bem térre, és a Víziváros északi felére is, ez is valószínűvé teszi azt az alábbi feltevésünket, hogy Felhévíz eredetileg egységes települést képezett Buda későbbi külvárosával. —- Római maradványokra utal Felhévízen az is, hogy a középkor végén még több helyen szabadon állottak római sírkövek, így a keresztesek Szentháromság temploma előtt volt egy sírkő, melyen a nimfákhoz intézett dedikáció volt olvasható. Ez talán fürdőre utal, és így talán a Császárfürdő római kori ősénél lehetett eredetileg. (Corpus Inscriptionum Latinarum, III/1. k. Berlin, 1873. 3488. sz.) A Malomtó falában is láttak még a középkor végén másodlagosan befalazott római sírkövet. (Uo. 3513. sz.) 7 Gerevich L. : Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV (1950) 130. 8 „Transitu Danubio castra metati sunt iuxta Danubium usque ad Aquas Calidas Superiores." Anonymus 46. c. (Scriptores rerum Hungaricarum. Szerk. Szentpétery I. I. k. Budapest, 1937. 94. 86
