Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

a monostor anyagi ügyeibe nem kíván avatkozni, a király viszont kimondja, hogy a püspök kényszer-birtokcsere formájában se rövidítse meg a kolostort.

138 Ebből a két szövegből tehát világos, hogy a kolostorok főként anyagi okokból védekeznek püspökeikkel szemben. Természetesen az ilyen privilégium sem jelent még teljes értékű biztosítékot, mert a püspök ok nélkül is, a fegyelem nyilvánvaló lazulása esetén pedig teljes joggal — bármikor találhat ürügyet a beavatkozásra, azért a kolostorok a teljes exemptio (libertás plenissima) kivívására törekednek. A pápai protectionális kiváltságlevelek egyre szaporodnak, az általuk nyert szabadság azonban még átalában csak részleges szabadság; a teljes exemptio, amelyért az ilyennel rendelkező kolostorok évi censust fizetnek, s általa mintegy a szentszék tulajdonává lesznek, a XI. századig még ritka. A fejlődés utolsó szakasza a VII. Gergely-féle reformmal kezdődik s nagy körvonalaiban a XII. század végén, III. Sándor pápa (1159—1181) rendelkezéseivel fejeződik be. Szerinte exemptek azok a kolostorok, amelyeket a püspök nem vethet interdictum alá, tagjait pedig nem közösítheti ki, azaz nem alkalmazhatja velük szemben potestas iurisdictionis-ának két leghatékonyabb eszközét. Diplomatikai jele a teljes exemptiónak az, hogy az úgynevezett privilégium commune formájában állítják ki, decretum-formulája pedig semmi jogot nem tart fenn a püspöknek.

139 Ottó ispán 1061-i oklevele teljes mértékben igazolja Kollányinak a nyugati fejlődésből levont, de hazai viszonylatban csak Radó nádor 1057-i és más későbbi (XIII—

XV. századi) oklevelekkel alátámasztott azt a megállapítását, hogy „a magyar birtokos úr éppen úgy tulajdonának tekinti a birtokán alapított egyházakat, mint a germán földesúr, és ezeket éppen úgy ecclesia propria-, ecclesia sua-, monasterium suum-, claustrum suum-nak nevezi, mint az az övét".

140 A magyar „sajátegyház"-rendszer bomlási folyamata is körülbelül egyszerre zajlik le a nyugatival, s hozzá hasonlóan „a proprietas fundi-ból eredő földesúri hatalomtól leigázva"

141 és csökkentett méretű részjogokra osztottan veszi fel a patronátus formáját. Neve a III. Sándor előtti korban csak hamisítványokban fordul elő, mint például Radó nádor említett oklevelének később hozzászerkesztett részében.

142 Reá vonatkozó első hiteles adataink III. Béla

143 és Imre

144 okleveleiben jelennek meg, s a mi anyagunkból való egyik XIII. századi forrásból pedig azt is megtudjuk, hogy a patronátusi jogról szóló kánonjogi tan sem ismeretlen nálunk.

145 A fejlődés közbülső fázisát III. István királyunknak 1171 k. kelt az az oklevele jelzi, mely „a két magyar érsekségnek és az összes alájuk rendelt püspöknek, prépostoknak, egyházi személyeknek tudtul adja, hogy a pápai követ budítására követi atyjának, II. Gézának elhatározását (illetve III. Sándor pápának tett igéretét) és nem tesz le s nem helyez át püspököt pápai tanács és hozzájárulás nélkül ; hogy elődeinek szokását elhagyva a püspök halála után püspöki javak gondnokaiul nem tesz meg világiakat, hanem egyháziakat, kik csak a szükséges mérsékeltebb ellátást kapják, a többit fordítsák a püspöki vagy kanonoki egyházak és házak kijavítására s őrizzék meg a szegények, özvegyek és árvák javára ; hogy ő és utódai semmit sem foglalnak le belőlük maguknak, kivéve ha ellenség törne az országra 138 neque aliquid quasi per commutationes titulum minuari. Uo. 41. 139 Mahn : i. m. 129. — Institutions éccl. 55—60., 115—118., 131., 178., 237—238., 362—368. — A premontrei kanonokrendnek a megyéspüspökökkel való XII. századi kapcsolatára von. 1. H. Marton : „Status iuridicus Monasteriorum ,Ordinis' Praemonstratensis primitivus" c. kitűnő értekezését. Analecta Praemonstratensia 38(1962)191—265 (passim). — Az idevágó régebbi magyar munkák közül 1. Horváth J. : A szerzetesrendek exemptiója. Temesvár, 1911. 1—63. -— Fejtegetéseink természetesen csak a kolostorok (és nem a káptalanok) exemptiójára vonatkoznak. 140 Kollányi : i. m. 14., 1. jegyzet. 141 Kollányi: i. m. 13. 142 Szentpétery : Kritikai jegyzék. 14. reg. 143 Szentpétery : Kritikai jegyzék. 138. reg. (1183). 144 Szentpétery : Kritikai jegyzék. 182. reg. (1199). 145 L. a 67. jegyzethez tartozó szöveget. (.. .causa... mere fuisset spirituális.) 75