Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Seenger Ervin: III. Az Újkori Osztály – Kiscelli Múzeum – története 31-41

A kiscelli „kastély" múzeumi célokat szolgáló berendezési terveinek elkészítésére 1938. április 30-án hirdet a polgármester zártkörű pályázatot. A pályázaton Devecska Ferenc, Kaesz Gyula és Urbányi Vilmos vettek részt. Ugyanennek az évnek júniusában elrendelik a kiscelli épületcsoport helyreállítását, az épület külsején végzendő építészeti munkákra 67 000, a vízvezetési és csatornázási munkákra 3022, a villanyszerelési munkálatokra 850, összesen 70 872 pengőt irányozva elő. A múzeum Kiscellbe költözésével kapcsolatban megfelelő helyiségeket kaphatott a keresztszárny földszintjén az igazgatóság és a fényképtár ; a kapualjból jobbra vezető folyosó északi szobáiban pedig a grafikai gyűjteményeket helyezték el. A helyiségek átalakítása és felszerelése 18 700 pengőbe került. Nem szünetelt a műtárgyvásárlás sem. Említésre méltó egy elefántcsont-serleg népi faragott jelenetekkel és Giergl ötvösmester ezüstfedelével ; Jeszenszky Géza 1848/1849-es éremgyűjteménye (260 db); Barabás Miklósnak Walzel Ágoston kőnyomdászt ábrázoló igen finom arcképe ; a gellérthegyi csillagvizsgáló alapítóokmánya ólomból, s a vásárlások közül kiemelkedik Székely Bertalan Andrássy Gyulát ábrázoló arcképe. Egy 1938. december 31-én készült leltár a műtárgyak összértékét 10 millió 18 ezer 838 pengőre becsülte. Közben a kiscelli kastély belső berendezése folyik: 1940 elején Devecska Ferenc szföv. iparrajziskolai tanárt bízzák meg a metszetgyűjtemény elhelyezésére szükséges szekrények terveinek elkészítésével. Figyelemre méltó az a javaslat, amely szerint a Fővárosi Tanács helyesnek látná egy tégla- és tetőcserépgyűjtemény felállítását, ezzel kapcsolatban az I. ker. elöljáróság mérnöki hivatalában már meglevő gyűjtemény átvételét. A múzeum elvben helyesli a javaslatot, de megvalósítását arra az időre halasztja, amikor a műtárgyakat Kiscell tatarozásának befejeztével ott véglegesen már elhelyezte. Sajnálatos, hogy ezt az ipartörténetileg annyira értékes gyűjtést a mai napig nem szerveztük meg. Az 1940. év műtárgy vásárlásai során a múzeum Csánky Dénes kétszáz vízfestményét szerezte meg. A Kiscellbe költözés hosszabb időt vesz igénybe, ezért 1940 tavaszán a múzeum városligeti épületét is tataroztatják mivel a tetőzet erősen megrongálódott. A múzeum anyagának átköltöztetését 1941 tavaszán fejezték be. A Székesfővárosi Történeti Múzeum központi igazgatója Horváth Henrik 1941. január 15-én bekövetkezett halála után Nagy Lajos dr. lett, aki egyben vezetője volt a Régészeti Intézetnek is, a Kiscelli Múzeum igazgatásával Schoen Arnold dr.-t, az Aquincumi Múzeum igazgatásával Szilágyi János dr.-t, a Középkori Kőemléktár igazgatásával Gerevich László dr.-t bízták meg. Az év műtárgygyűjtése mind az átengedések, mind a vásárlások vonalán igen értékes volt: a pesti városház harangja (1697), Zichy Miklós síremlékéről Zichy Miklós márványdomborművű arcképe (1760 k.), a budavári Szentháromság-emlék három szobra (1713), Andrea Pozzo: Xav. Szt. Ferenc-oltárkép (1700 k.), Giergl A. Szederegyleti aranylánc (1844), ugyanebből az évből Szentpéteri József ezüstserlege, az Agarászegylet versenydíja. A várostörténeti kutatások számára igen jelentős Clark Ádámnak a Lánchíd és az Alagút építésével kapcsolatos levelezése. A több száz kéziraton kívül számos műszaki rajz és Clark Ádám személyi használati tárgya is volt a hagyatéki együttesben. Nem mintha a műtárgyak értékelését reálisnak tartanánk, inkább kuriózumként közöljük, hogy 1942 végén értékük 68 198 P 72 f volt. A második világháború folyamán 1943-ban szükségessé vált, hogy a múzeum különleges védelmet igénylő műtárgyait a kiscelli exponált épületnél biztonságosabb helyen tárolják. Erre a célra a Bazilika kriptáját jelölték ki. 1944 november végén a budapesti rendőrfőkapitányság számára szükségelhelyezés céljából a múzeum I. emeletének húsz helyiségét engedték át. A háborús helyzet természetszerűleg bénítóan hatott mind a múzeum tudományos, mind gyűjtési munkájára, de némi gyarapodás még ezekben az években is volt: —megszereztük Procopius Béla éremgyűjteményének 1368 darabját, ezek az érmek az 1686. évi visszafoglalás idejétől kezdve az I. világháború végéig a főváros életének minden területére adalékokokat szolgáltatnak. 36