Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

irányában szerepel a Fontana-metszeten is. Ugyancsak egyezik a Fontana-metszet a Hallarttérképpel a Mátyás-templom mögötti kiskaputól kiinduló út ábrázolásában is. A XVIII. századi térképeken

92 a Bécsi-kaputól kiinduló utak mind szerepelnek, sőt hozzájuk a mai Fiáth János utca is csatlakozik, amely minden valószínűség szerint egy, a Bécsi-kapu és a Széna tér között húzott, nyílegyenes sánc nyomán alakult ki. A Mátyástemplom és a Bécsi-kapu közötti útvonal csak egy 1753. évi térképen szerepel, az Erdélyibástyától kiinduló utak és a Fontana-Nessenthaler-metszeten szereplő út (a mai Szabó Ilonka utca vonala) azonban egyik XVIII. századi térképen sem található. A XVII. századi térképeken és metszeteken szereplő utak — a Várfok utca és az Erdélyibástyátóla Salétromos mecsethez vezető utón kívül—mind megtalálhatók a de la Vigne-térképen. Ezeket az utakat tehát a felszabadulás idején létezőknek kell feltételeznünk, annak ellenére is, hogy de la Vigne ábrázolásának a pontossága ezen a területen a legbizonytalanabb. Az útvonalak fokozatos eltűnését elfogadható módon magyarázhatja az, hogy a lakatlan erődítési területen keresztül a közlekedés csak a két vári kapu és a Duna melletti terület közötti legközvetlenebb útvonalakon bonyolódott le, s hogy az Erdélyi bástyánál levő kijáratot a XVIII. században nem használták. 92 1., 12., 25., 29., 38., 86. jegyzetekben említett térképeket és Plan de Bude, 1751. (SparrAtlas) Wien Kriegsarchiv, térképtár L. B. IX. h. 113. (fényképmásolata: Főv. Lt. Borbély Andorféle gyűjtemény). 206