Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

köböl, összesen) a budai középpolgári szintnek megfelelőnek vehetjük. A hévízi szőlőbirtokosok többsége azonban csak 40—100 köblös átlagterméssel rendelkezett. (11 személy.) Hét személynek csak 8—27 köböl termése volt. Ez utóbbi kategória semmiképpen nem tudott megélni terméséből, hiszen pl. Kapás Balázs 25 köblös termése után 35 dénárt fizetett tehát termésének értékét 3 Ft 50 dénárra becsülték ! Nem véletlen, hogy e hét név között három kapást, tehát szőlőmunkást, és egy-egy mészárost, harangozót és hegedűst, tehát más foglalkozású embert találunk. Valamivel jobb helyzete volt, de kizárólag szőlőből szintén nem igen élhetett meg a következő kategória sem. Mészáros János 84 köblös termése után 1 Ft 19 dénárt fizetett, termése becsértéke tehát 11 Ft és 90 d volt. Ebben a rétegben két kapást találunk. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben teljesen egyedül művelte meg szőlőjét, akkor igen szűkös megélhetést nyújthatott ennek a kategóriának a szőlőbirtok, de valószínűbb, hogy ezek sem ebből éltek. A szőlőtulajdonosok nem voltak egyben háztulajdonosok is. Pl. Kapás Kelemen Lőrinc deák házánál lakott, Kapás Márk Hamza mészárosnál, a 15 köböl termésű Barachy Mátyás pedig Téglás Márton özvegyénél.

479 Ezek szerint 23 szőlőbirtokosból csak öt személyt, azaz 21,8%-ot vehetünk olyannak, aki minden esetben meg tudott élni szőlőjéből (a leggazdagabb pedig nem ebből élt), 30,4% egyáltalán nem, míg 47,8% csak igen-igen szűküsen élhetett meg a szőlőtulajdonából. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szőlő tulajdon nem lehetett Hévíz népe többségének megélhetési forrása. Szőlőt vásárolt, esetleg bérelt a szőlőkapás, talán abban a reményben, hogy egykor önálló legyen; a szegényebb iparos, hogy szerény jövedelmét kiegészíthesse, vagy hogy ne kelljen a piacon vennie ; végül a tekintélyesebb polgár is, hogy tőkéjének egy részét biztosítsa a vállalkozás kockázata elől. Leginkább a szőlőmunkások lehettek a kisebb szőlőtulajdonosok között jelentősek, összehasonlítva ezeket az eredményeket a foglalkozási statisztikával, az onnan levont következtetéseket azzal egészíthetjük ki, hogy Felhévíz lakossága egy viszonylag szűk — a budai középpolgár, sőt patriciusi szintet megközelítő részben ipari tőkés szőlőbirtokos réteg mellett szegényebb iparosokból és szőlőmunkásokból állott.

480 A szőlőbirtok azonban a kapások számára a felemelkedés eszközévé válhatott.

481 Nemcsak a hévízi, hanem a szomszédos budai szőlőkben is dolgoztak, sőt talán épp Hévízről és a többi külvárosból kerültek ki a budai szőlőkben dolgozó kapások. Igen nagy számú szőlőmunkást igényeltek a budai szőlők. Egy példát hozunk fel erre. Egyetlen nap, 1525 július 21-én Gallintzer Lénárd budai polgár három szőlőjében összesen 71 napszámos dolgozott! (Magosalján 17, Kövesen 30 és Másáson 24.)

482 Mivel e három szőlőhegyen Gallintzeren kívül másoknak is voltak szőlői, és Budán (nem számítva környékét) még számos szőlőhegy volt, elképzelhetjük, hogy a nagyobb munkák alkalmára esetleg több ezer munkás dolgozott a szőlőkben! Egy részük nyilván a szomszédos falvakból származott, de zömük nyilván a külvárosi lakosságból került ki. A szőlők tulajdonjoga Felhévízen minden jel sze479 Mindezekre 1. V. dézsm. — A másik dézsmalajstrom adatait azért nem használtuk fel (DL 38658), mert kevesebb hévízi nevet tartalmaz. 480 A királyi udvar is hozatott magának bort Hévízről, és az azt szekérre rakó korcsolyások feltehetően hévíziek voltak. Fraknói: II. Lajos királyi számadási könyve 1525. január 12—július 16. MTT. XXII. 1877. 118. 481 Székely Gy. : Vidéki termelőágak. 337. — 482 Dl. 26345. Gallintzer Lénárd számadáskönyvére 1. még: A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán c. tanulmányunkat. Agrártörténeti Szemle (1964) sajtó alatt. Gallintzer, aki felesége révén olykor a Pemflinger nevet is viselte, ebben az időben nem tartózkodott Budán. A közel féléves időszakot felölelő számadáskönyv Gallintzer nagy kiterjedésű budai szőlőinek összes kiadásait, továbbá serfőzdéinek bevételeit és kiadásait, végül a budai háztartás (de a gazda nélküli) összes napi kiadásait tartalmazza. 164