Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

26. Felhévíz városának 1473. évi kiadványa. Urkunde der Stadt Felhévíz aus dem Jahre 1437 rint szabad volt, a földesúri jog nem érvényesült.

483 Nincs egyetlen adatunk sem arra, hogy a földesúr (mármint a keresztesek, illetve a káptalan) a szőlők után bármiféle adót követelt volna, leszámítva az exemptiójából következő egyházi tizedet. így a hévízi szőlőhegyeken szőlőt birtoklók nem voltak hátrányban a budai szőlőtulajdonosok mögött: mindkettőjüket csak az egyházi tized terhelte, csak míg azt Budán a veszprémi püspök szedte, Hévízen a földesúr. A kereskedelem Láttuk, hogy a név szerint ismert hévízi személyek között két kalmár található. Ennél a két névnél azonban jelentősebbnek kell tartanunk a kereskedelem részesedését Felhévíz életében. (Még akkor is, ha nem számítjuk a nem hévízi tulajdonban levő vásárt és révet.) Minden jel arra mutat, hogy a kereskedelem sokkal nagyobb szerepet játszott Hévízen, mint egy átlag mezővárosban. Felhévíz első fennmaradt saját oklevele (26. kép), 1473. október 28-áról már arról tudósít bennünket, hogy a helység lakói a régi királyoktól gazdag kivált483 Vö. Székely Gy. : előbb i. h. — Egyesegyedül a magszakadás esetén való háramlásra tartott igényt a prépostság, azonban az ezt bizonyító egyetlen adatból az derül ki, hogy ez csak igény volt, amelynek érvényesítése nem ment simán. 1529: Ol. Ft. Vasvári kpt. o. lt. fasc. 46. (37. doboz, 67. tekercs, 2. filmkocka.) 165