Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
hogy korábban nem használták fel ipari célokra. Európában pl. a vasiparban először — adataink szerint — 1320-ban használják fel a vízimalmokat, de mivel ez az adat egy északkeletnémetországi ciszterci kolostor malmára vonatkozik, feltehető, hogy fejlettebb gazdasági területeken már korábban megvolt. Tény, hogy a XIV. században már elég sok adat igazolja a víz vasiparbani felhasználását. 36 * Annál is inkább tehetjük korábbi időszakra, mert pl. a posztófestéshez használt festő csülleng (Waid, guède) őrlésére és festékgyártásra Namur vidékén kimutathatóan már 1265-től felhasználják a malmokat. 365 Hévízen a malom ipari felhasználására az első adat a Budán élő olasz Antal üveggyártó malombérlete. Nem valószínű, hogy az üveggyártó gabonát akart volna őröltetni a malommal. A vízierő felhasználása ipari célokra különösen jól látszik az óbudai káptalan malma esetében. Ezt eredetileg a budai szürkeposztó készítő takácsok bérelték, majd fegyvertisztító iparosok ( ?) kerültek ide, akik után egy nagykereskedő budai ötvös ült be a malomba. Nem valószínű, hogy a lisztőrlés végett. Utána lett vashámor a malomból. (A vas Hévízre kerülésére és az itteni vasiparra 1. a harmadik fejezetet.) Érdekes, hogy a posztókészítő malomról viszonylag kis technikai változtatással, tehát kisebb költséggel át lehetett térni a vas megmunkálására. Mind a posztóványoló malom, mind a vashámor ugyanis a köllyű elve alapján működik, azaz zúzva, törve, kallva működő malom. Két fő fajtája van a köllyünek, nyilas és ütő (hámor). A nyilasnál a vízkerék tengelyének fogai bütykös cölöpöket, ún. nyilakat emelgetnek, amelyek leesve mozgási energiájukkal törik és zúzzák az alattuk levő tárgyat. A-másik fajta az ütő, vagy hámor elvén alapszik, ahol a nyilakat kalapácsok helyettesítik. A ványoló lehet nyilas vagy ütős, míg a vashámor csak ütős. A káptalan malmában tehát valószínűleg hámor elv alapján működő posztóványoló volt elhelyezve, amit könnyen át lehetett alakítani vashámorrá. 366 A hévízi malmok között esetleg papírgyártó is lehetett, biztosan működött azonban több csapó itten a malomperek tanúsága szerint. 367 Feltűnő továbbá a timár-molnárok nagy száma is. Ezek gazdasági jelentőségére még visszatérünk. Technikai szempontból a tímárok szerepe a bőr készítési módjából érthető. A bőrt ugyanis cserzessél készítik ki, a csáva elkészítése előtt pedig a cserfa kérge és gubacsainak megtörését a csertörő malmok végezték. Ezek a malmok nyilas elvén működő köllyük. A Hévízen működő malombérlők zöme budai, de ez nem jelenti azt, hogy Budának csak itt voltak malmai. Sok adatunk van hajómalmokra, 368 sőt a Budánál távolabb, Óbuda feletti hévízekre is telepítettek malmokat. 369 A malmok közelében állottak a fürdők. Történetük eléggé ismert. Egykorú leírások, Oláh Miklós 370 és Wernher György elég részletesen foglalkoznak velük. Utóbbi szerint voltak itt királyi és ispotályi fürdők. 371 Kétségtelen, hogy már igen korán vannak fürdők Hévízen. 1322-ben egy „balniator" özvegyéről hallunk, 372 és a malomperek alkalmával is több hévízi fürdőst hallgatnak ki. Ugyancsak sok adatunk van a király által használt für364 Feldhaus F. M. : i. m. 310. 365 Joris, A. : Les moulins à guède dans le comté de Namur pendant la seconde moitié du XIII e siècle. (Le Moyen Age LXV. 1959.) 263. 366 Lambrecht K. : i. m. 43—6, 58—60, 74. 367 Csapómalmokra 1. Kring M. : A tatai csapómesterek, Domanovszky Emlékkönyv, Bp. 1937. 398. skk. 368 Már 1292. május 6-án tiltakozik Poson mester budai kanonok, hogy a budai polgárok a káptalan dunai halászóhelyein malmokat tartanak. Bp. O. I. 280. — 1305-ben a Nyulak-szigeti apácák tiltják a budai külvárosi molnárokat a jenői révben levő malomhelyek bérbevevéséről, AO. I. 102—3. — 1467-ben megint a halászóhelyeket zavaró malmok miatt panaszkodik a káptalan, Knauz N. : A budai kpt. reg. 41. sz. stb. 369 1383 : J D1. 30727. — 1421: Dl. 11131. — Dl. 11152. — 1448: B. Szabó L. : Pest megye 746. sz. — 1449: Dl. 14310. — 1452. márc 6.: Dl. 14533. — október 6.: Békefi R. : i. m. 412—3. stb. 370 Oláh M. : i. h. 371 I. m. 848—9. 372 1322: AO. II. 58—9. 140
