Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

20. A Császármalom egy részének alaprajza metszettel 1798-ból. Plan eines Teiles der Kaisermühle mit dem Querschnitt des Gebäudes aus dem Jahre 1798 dőkről.

373 Eredetileg Buda városának, illetve helyesebben a Mária-templomnak is volt fürdője Felhévízen, ezt azonban 1355. április 22-én átadták a szigeti apácáknak.

374 A szigeti apácák fürdője a Duna mellett állott. A malmokkal kapcsolatban több ízben említik. A fürdőknek annyiban volt jelentőségük Hévíz életében, hogy gyógyulásuk érdekében sokan keresték fel, köztük olyan előkelő személyek, mint pl. a XVI. század első felében Brodarics István váci püspök.

375 A fürdők helyét nem tudjuk pontosan, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a mai Császár- és Lukács-fürdő területén lehettek.

376 7. Felhévíz mint ítélkezési központ A XIV. század húszas éveiben a királyi országbíró, azaz a királyi kúria bírája (1323— 24-ben) Felhévízen székelt. Ez annál jelentősebb tény, mivel abban a korban, amikor az uralkodó többnyire az országot járta, egyedül az oktávákon rendszeresen ítélkező királyi kúria jelentett valamiféle helyi állandóságot, és így a kúria székhelye mintegy az ország központjának tekinthető. Felhévíz esetében azonban úgy látszik csak ideiglenes központra gondoltak. Előtte Temesváron működött a kúria, Felhévízre költözése egybeesett az uralkodó 373 Vö. pl. Engel, J. Chr. : Geschichte des ungrischen Reiches und seiner Nebenländer, I. k. Halle, 1797. 110. stb. 374 AO. VI. k. 288—9. 375 1538: TT. 1908. 338. — A hévízi prépostságnak is volt itt fürdője, mert annak a számára vezetik el egy malom vizét 1459-ben. Dl. 14966. 376 Vö. még Liber E. : i. m. I. k. 209, 220—221, 230. 141