Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

A restaurálás következményeképpen azonban megkezdődött a második malomper. A panaszt most 1510-ben az óbudai káptalan és a szigeti apácakolostor adta be az óbudai apácák ellen. Panaszukban előadják, hogy a malomtó egyaránt tartozik minden malomhoz, az óbudai apácák malomátépítése pedig ezt sértette. Az átépített malom a tó felső végénél, az ispotály kertje alatt a Duna felé, a közút mellett épp a tó gátja alatt van (tehát ez a HévízfőStainmul!), az átépítés következményeként egykerekesről kétkerekesre lett változtatva. Ezzel kapcsolatban új vízlefolyást építettek, amellyel régi földalatti ciszternákat, sőt némely élő forrást is átvágtak, a vizet pedig a tóból saját malmukhoz hajtották, mert átfúrták. (Nyilván a tó gátját.) Az óbudai apácák a per sorári elismerték, hogy földalatti ciszternájukat kijavították. A nádor vizsgálatot rendelt el, melynek során tíz gercsei nemes (a mai Pesthidegkút határában volt Gercse) azt állította, hogy a ciszterna javítása előtt több víz volt a tóban, és a többi malom kerekei jobban forogtak. Hét mester, a jelek szerint mind budai zsemlyesütő egyaránt azt vallotta, hogy míg régen a káptalan malma 7—8 nap alatt 3 garleta búzát, most 8—9 nap alatt alig 2 garletát őröl meg. A szigetiek malma viszont eddig 5—5 1/2 nap alatt őrölt meg két garletát, most csak tizenkét nap alatt. A többi tanú: négy budai timár, két budai csapó, hat hévízi polgár (köztük két fürdős), hat óbudai lakos, két újabb budai zsemlyésütő, azután az a Tóth Antal, aki 1503-ban Péchy Miklós szolgájaként vallott, végül egy felhévízi, egy óbudai és egy szentpéter-külvárosi molnár ugyanazt vallotta lényegében. Összesen 41 tanút hallgattak ki. A nádor ítéletével elrendelte a régi állapot visszaállítását.

353 Néhány nappal később a nádor kivizsgáltatta az ítélet végrehajtását, amely alkalommal kilenc molnármestert hallgattak ki: köztük két budai zsemlyesütőt, három timárt és egy csapót. A kilenc között egy hévízi és egy óbudai molnár volt. Persze, az ítéletet nem hajtották végre teljesen.

354 A harmadik malomper a következő évben kezdődött. A panaszos régi ismerősünk, Zsemlyesütő Gáspár, aki az előbbi perben úgy látszik nem volt érdekelve, mert csak a tanúk közt szerepelt. Most a jelek szerint a király malmát bérelhette. Panasza szerint az elmúlt év Szent György napja táján az óbudai apácák tó melletti malmukat javítani kezdték, de nem fejezték be. Az apácák malmához vezető földalatti ciszternát javítva a tóba folyó földalatti ereket átvágták, és egy földalatti csatornával a vizeket elvezették, és ezáltal a tó vize csökkent az ő, kőhíd mellett épült malma viszont kárt szenvedett. A szövegből nem derül ki, hogy a szóban forgó tó azonos-e a Malomtóval, vagy pedig a tó vizének lefolyásánál keletkezett tavacskák valamelyike. A kőhíd említése mégis inkább a Malomtó mellett szól. Úgy látszik tehát, hogy a tóba még a lefolyás irányából is vezettek forrásvizeket. Valószínűleg az 1510-es ítélet után az apácák újból javítani akarták malmukat, hogy a károsult káptalani és szigeti malom eredeti vízmennyisége helyreálljon, azonban ezáltal a káptalani malom előtt álló, de a jelek szerint önálló vízlefolyással rendelkező királyi malom szenvedett kárt. Igaz, a vizsgálat nem igazolta Zsemlyesütő panaszát, illetve csak annyit mutatott ki, hogy az átépítés következtében nem látszik a víz mennyiségében változás, mégis igaza lehetett — ha kisebb mértékben is — a panaszosnak, mert az apácák 20 aranyforint kártérítést fizettek részére.

355 Ezekből az adatokból nehéz meghatároznunk a malmok helyét. Nem tudjuk megállapítani sem azt, hogy a tó lefolyásánál, illetve melyik lefolyásánál milyen sorrendben következtek egymás után a malmok, sem azt, hogy melyik forrás vize táplálta egyiket vagy másikat. (Az, hogy a Malomtóval kapcsolatban említik a malmokat, nem jelent semmit, hiszen a jelek szerint már akkor is tudták, hogy a tó vízállása és a források vízhozama egymással kapcsolatban állanak.) Egy látszik csak biztosnak. Az óbudai apácák Hévízfő malma a közút és a Malomtó között épült, a többi pedig az úton túl, a kőhídnál vagy másutt. A közút a mai 353 1510: Dl. 26131. 354 1510. április 7.: Dl. 22014. — Knauz N. : A budai kpt. reg. 77. sz. 355 1511. márc. 12.: Dl. 22131. — Vö. még Dl. 22136, 22132. — június 9.: Prot. Bud. 36. — A budai káptalan 50 ft-ot kapott kár megtérítés fejében az óbudai apácáktól : Dl. 22204. Knauz N. : i. m. 94. sz. 135