Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

16. A Császármalom 1859-ben (Rohbock metszet). Die Kaisermühle im Jahre 1859 (Stich von Rohbock) Frankéi Leo úttal azonos, ez azonban jóval keskenyebb lehetett a mainál, hiszen a Malomtó ma benyúlik az úttest alá. Ezzel kapcsolatban felmerül egy fontos topográfiai probléma, a később Császármalomnak nevezett négytornyú épület kora és eredeti rendeltetése (16—17. kép). A szakirodalomban ezzel kapcsolatban nem alakult ki egységes állásfoglalás. Bár a török forrásokban általában török eredetűnek mondják, építése középkorba helyezésének lehetőségét is felvetette Horváth Henrik. Szerinte ez a négy saroktornyos vár a régi római castrum formáját, az „urbs quadrata"-t őrizte meg, és így „egyáltalán nem látszik lehetetlennek, hogy Arszlán basa lőportára eredetileg szintén középkori építmény volt".

356 Horváth ezen, még eléggé bizonytalan feltevéséből indult ki Csemegi József, aki azután ebből új elméletet épített ki. Ismervén a szentjakabfalvai királyi vámra vonatkozó adatokat, és átvéve Bártfai Szabó egy téves fordítását, feltételez egy szentjakabfalvai királyi várat, és ezt a Császármalommal azonosítja. Szerinte az épület a XIV. században épült.

357 Csemeginek a Szentjakabfalva déli határára vonatkozó megállapításaiban igaza van, láttuk, hogy a malmok egy időben oda tartoztak. Vár azonban Szentjakabfalván soha sem volt, és a Malomtó környékén sem mutatható ki, Csemegi várelmélete tehát nem helytálló. Ugyanez a helyzet Zolnay elméletével, aki

s az ispotállyal igyekezett azonosítani: ez is ellentétben áll az okleveles adatokkal. Annyi bizonyos, hogy a Császármalom helyén (a mai Lukács-fürdő területén) (18—20. kép) már ekkor 356 Horváth H. : Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben. TBM. V (1936) 204. 357 Iff. Csemegi J. : A budai Császármalom eredete, Bp. é. n. (Klny. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei LXXVI. k. 39—40. sz.) 7. — Csemegi a szentjakabfalvai adatokat B. Szabótól vette, aki hibásan fordította le az oklevelet. (Óbudát cum suo Castro et villis Sancti Jacobi ac Kelenfewlde így fordítja: „Óbuda vs. a szentjakabi és kelenföldi királyi várakkal", i. m. 601. sz.) 136