Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
Földesúri jogaikban a legtöbb sérelem a keresztesek részéről érte őket. A tizedfizetéssel és földesúri adóval kapcsolatba vitáikról, amelyeket az említett két egyezségben zártak le, már szóltunk. A legtöbb ellentét a XV. század első felében volt köztük, amikor a cruciferatust már commendatorok kormányozták. 1429-ben Csetneki László a cruciferatus kormányzója elfogatta az apácák egyik jobbágyát, és csak akkor engedte el, amikor az átadta neki okleveleit. Ugyanakkor Jenőre is rátörtek a keresztesek jobbágyai és familiárisai. 255, Csetneki még abban az évben megvámolta az apácák bortermését: a szőlőkből az apácák birtokrészébe szállított boroshordó felét kimerette, nyilván földesúri adó fejében. 256 Mivel azonban az apácák és a keresztesek birtokai másutt is határosak voltak, nem tudjuk, hogy a köztük levő perek mind Hévízre vonatkoznak-e. 1431-ben és 1435-ben Csetneki foglalja el az apácák teljes hévízi birtokrészét. 257 A vám és a rév körüli vitákról már szóltunk. A budai polgársággal — a vám és révvitákon túl is — ugyancsak sok viszályuk volt az apácáknak. 258 1436-ban látszólag az apácák a kezdeményezők. Jobbágyaik meggyilkolják György deák altárnokmester és budai polgár familiarisait — hogy milyen okból, azt nem tudjuk —, és a választott bíróság, melynek több hévízi tagja volt, Hévízen ült össze. (Erre az oklevélre még visszatérünk. 25 9 ) 1441-ben Bornemissza (Onwein) Péter vezetésével huszonöt: budai és négy felhévízi polgár elpusztította az apácák egyik, fából és kőből épült házát> amely a budai Szent Péter-templomhoz vezető, Duna melletti városkapunál állt. 26 , 0 Nyilvánvaló, hogy ez a vámszedéssel kapcsolatos vitákkal függött össze, hiszen a kapuknál volt az apácák vámja. Igen kevés adatunk van az apácák és saját jobbágyaik vitáira. 1418ban — felkérésre — Óbuda városa ítélkezik az apácák és egy Provinciarius Mátyás nevű hévízi lakos perében. Mátyás ugyanis az apácák egyik, budai városfal melletti házában lakott,, de nem fizette a censust, a házat nem javította és nem engedelmeskedett az apácák hévízi bírájának. Az óbudai tanács nem hozott ítéletet, a döntést „fogott bírákra" bízta. A hévízi jobbágy Provinciarius a maga részéről két Buda-külvárosi lakost jelölt bírónak, míg a földesúr apácák az óbudai esküdtek közül választottak két bírót. Ez a bíró-jelölés érdekesen mutat rá a külvárosi lakosság és a hévízi jobbágyság összefonódására. 261 Az apácák itteni javaikat már kezdettől fogva egy Hévizén lakó officialis által igazgatták. 262 Hévízi birtokrészük önnálló községet képezett, ugyanis nem tartozván a keresztesek iurisdictiója alá, függetlenek voltak a hévízi tanácstól is, és így saját bírájuk volt. 263 Hévíz fejlődése szempontjából ez a kettősség, a két földesúr területének igazgatási különállása nem volt szerencsés. Nem alakulhatott ki egységes, esetleg mindkét földesúrral szemben egységes fellépésre kész mezővárosi polgárság, sőt a két földesúr lehetőség szerint egymásközti viszályainál jobbágyait is egymás ellen uszította. Az apácák részének területi elhelyeződéséről már szóltunk. 255 1429. május 26.: Dl. 12071. 256 1429. szeptember 23.: Dl. 12126. 257 1431. július 31.: Dl. 12407. — 1435. július 15.: Dl. 12737. 258 L. a 254. j. 259 1436. augusztus 8.: Dl. 12990. 260 1442. május 27.: Dl. 13678. 261 1418. március 21.: Dl. 10680. 262 L. a 249. j-ben idézett oklevelet. 263 L. a 261. j-ben idézett oki.: az apácák bírája: „in terris ipsarum commorantis' 122
