Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
5- A Szentlélek-ispotály' A régebbi irodalom két ispotályról emlékezik meg Hévízen: a Szentháromság-egyház mellett állóról és a Szentlélek-ispotályról. Reiszig Ede, bár jól látta, hogy a tatárjárás előtt még nem működött Hévízen a johannita-konvent, mégis biztosra vette, hogy a Szentháromság-egyházhoz már akkor ispotály tartozott. 265 Somogyi azonban kimutatta, hogy Budán és Pesten egyetlen egy ispotályról sem tudjuk igazolni, hogy johannita kézen lett volna. 266 Az állítólagos Szentháromság-ispotályról egyetlen egy oklevél sem tud. Különben is a johanniták nemcsak betegápolással foglalkoztak, és rajtuk kívül még több ispotályos rend működött. Hazánkban ezek között a Szentlélek-rend volt a legjelentősebb. Később az ispotályok gyakran polgári kézre jutottak, sőt teljesen polgári ispotályok is keletkeztek. 267 A középkori budai és pesti ispotályok közül a Szentlélek-ispotály volt a legismertebb, ami Felhévízen állott, és a középkor végéig kimutathatóan a Szentlélek-rend igazgatása alá tartozott. Ezt Pásztor Lajos 268 és Somogyi Zoltán 269 már 1940, illetve 1941-ben bebizonyította. Különösen Somogyi munkáját kell kiemelnünk, aki nagyjából ma is helytálló módon részletesen meg is írta az ispotály történetét, és egyben egy hosszú jegyzetben részletesen megcáfolta az eddigi irodalomban begyökerezett elméletet, amely szerint Fel-* hévízen két johannita-konvent működött, s az ispotályt johanniták kezelték volna. 27 * Különös, hogy Somogyiék helyes megállapításait Gárdonyi Albert nem vette figyelembe. 271 A Szentlélek-rendet Montpellier-ben alapították a XII. század végén, mint szegénygondozással és betegápolással foglalkozó laikus közösséget. 1204-ben pápai megerősítést nyert, 1252 előtt pedig ágostonos-johannita regula alapján átszervezték papi renddé. Valószínűleg azóta hívják őket is kereszteseknek. A rend központja a római S. Spirito in Sassiaispotály volt, itt székelt a nagymester. Majdnem minden európai országban voltak házaik. 272 " A budai rendházra az első adatunk 1330-ból van, amikor Buda város tanácsa előtt Ortolfus fráter, a budai vár suburbiumában álló Szentlélek ispotályos ház mestere, és magyarországi generalis praeceptor az ispotály Nandur falusi üres földjét 100 ezüst márkáért eladta Kunclinus ispán budavári esküdtnek, amely összeget „in structuram et edificium ecclesie Sancti Spiritus" költöttek el. 273 Ez az adat csak a templom építkezésének idejét határozza meg, azonban az a tény, hogy a konventnek már ekkor eladható földje volt, azt igazolja, hogy az ispotályt már valamivel korábban alapították. 274 Bizonyos támpontot nyújt Ortolf fráternek, a rendház magisterének neve (10. kép). A XIII. század elején alapított bécsi 264 Az ispotály szót azért használjuk a kórház helyett, mert a középkori ispotály nem teljesen kórház jellegű, hanem — a leprosoriumokat leszámítva — inkább szegényház. Persze a munkaképtelen szegények többnyire betegek, és ezért az ispotályokban valóban zömében ápolásra szoruló betegek éltek. Az ispotály célja azonban nem a gyógyítás volt, hiszen sem orvos, sem felcser nem tartózkodott itt. Somogyi Z. : A középkori Magyarország szegényügye, Budapest, 1941. (Palaestra. Calasanctiana 37.) 4—5. 265 Reiszig E. : A jeruzsálemi. . . i. m. II. 18. 266 Somogyi Z. : i. m. 26. 267 Pásztor L. : A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. 50—3. 268 I. m. 53, 56. 269 I. m. 37—48: a Szentlélek-rend története, 39—41: a budai Szentlélek-ispotály története. 270 I. m. 26. o. 1. j. 271 A hajdani Szent János-kórház Budán, Bud. Rég. XV. (1950), 566. 272 Somogyi Z. : i. m. 37. skk. — Lexikon für Theologie und Kirche 2 V. k. 1960. 492—3. 273 1330. február 9.: MonStrig. III. k. 157—8. 274 Gárdonyi A. : A középkori Buda határai. 391. félreérti ezt az adatot. Szerinte a földet a. hévízi kereszteslovagok (!) adják el. 123
