Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
a hitelességével szemben felmerült kétségeket ragyogó forráskritikai elemzéssel Fügedi oszlatta el. 170 Az 1287-es adomány után az apácák minden erővel küzdöttek: nem az úf vásár vámjának megszerzéséért, hanem a vásár eltörléséért. Elvben el is érték céljukat. 171 Gyakorlatilag persze már III. András elismerte a vásárt, viszont szigorúan elrendelte a vámfizetést. 172 Fügedi bebizonyította, hogy bár ez a vásár később kisasszonynapi vásár néven szerepelt, lényegében a ferencesek budai Szent János-kolostorának felszentelési ünnepéhez kapcsolódott, amely ünnepet a Kisasszonynap utáni vasárnapon tartottak. A vásár az ünnep előtt és után egy-egy hétig tartott. 173 Helyét Fügedi a vár és a város közötti szabad térségen vélte meghatározhatónak. 174 Semmiképpen sem lehet azonban azonos a Szombathellyel, ahogy azt Salamon 175 és utána Relkovic 176 a Jogkönyv Anger Iarmarckt elnevezéséből következtették. Salamon ugyanis a Vas megyei Szombathely német nevéből, Stein am Angerből indult ki. Nem valószínű azonban, hogy Vas megyei lakosok (és németek!) adtak volna nevet a magyar település központjának. Anger német szó, ami falun belüli füves térséget jelent, és így egy külön településforma terminus technicusává vált (Angerdorf). 177 Ez az elnevezés és az Angerek helyi elrendeződése azonban Fügedi elméletével szemben leginkább a mai Tárnok és Úri utca közötti területre illik rá, ahol a XIV. században a Szent György-kápolnát építtette a király. 178 A mai Tárnok utca volt a legfontosabb piactere a középkori Budának. Ez a Mária-templomnál, a főplébániánál kezdődött, és a Szent György térben végződött. 179 Lehetséges azonban, hogy a vásártér eredetileg valóban tovább nyúlt a Szent János-kolostor felé, amit az is támogatni látszik, hogy még a XV. század végén is egyedül a ferenceseknek volt joguk a régi vásártéren kéregetni. 18I> Piactere a XIII. századi Budának hetipiacok számára a Szombathely volt, azonban elképzelhetetlen, hogy ez lett volna az egyedüli piac. Nem valószínű, hogy a várost irányító, és kereskedelmileg érdekelt német patriciátus engedélyezte a magyaroknak a piactartást, saját magának viszont nem létesített. 181 A későbbi piacnak a Mária- és a Szent Györgytemplom között, amelyről fentebb beszéltünk a vásárral kapcsolatban, a város alapításától meg kellett lennie. Igaz ugyan, hogy az oklevelekben a Szombatpiac hamarább és gyakrab170 Ih. 171 1287. július 20.: Bp. O. I. 231—2. — 1332. április 8.: AO. II. 586—6. A pápától kérnek határozatot ez ellen. 172 1290. szeptember 6.: Bp. O. I. 260—1, 1290. szept. 9. uo. 261—2. 173 Fügedi E. : Városprivilégiumok 128. j. — Bp. O. I. 229. 17í III. András 1290. szeptember 6-i oklevele szerint extra castrum tartották. Bp. O. I. 260. — Ez az adat egyaránt jelentheti a castrumnak nevezett váron kívüli területet, mint a külvárost. (Hiszen magát a várost is hívták castrumnak.) A külváros mellett szólna Zsigmond 1429. szeptember 23-i oklevele, amely világosan kimondja, hogy a kiasasszonynapi vásárt a külvárosban tartották. Dl. 12126. Talán közvetítő megoldásként azt tételezhetjük fel, hogy a vásár ugyan valóban a Szent János kolostorhoz kapcsolódott, (ha talán inkább a kolostornak a város felőli részén volt), de az olyan árukat, melyeknek a várba szállítása nehézségeket okozott volna (pl. állatok) a külvárosi vásártéren, tehát valószínűleg Hévízen, bocsátották áruba. 175 I. m. II. 432. o. 1. j. 176 Buda város jogkönyve (Ofner Stadtrecht), Budapest, 1905. 259. o. 8. j. 177 Radig W. : Die Siedlungstypen in Deutschland und ihre frühgeschichtlichen Wurzeln, Berlin, 1955. 88, 96—7. 178 Pataki V.: A budai vár középkori helyrajza, BudRég. XV. 1950. 241. sk. 179 Jogkönyv 227. § (Mollay : i. m. 137. o.). 180 Tóth—Szabó P. : Magyarország a XV. század végén a pápai supplicatiók világánál. Századok, 1903. 225. 181 Fügedi csak a Szombatpiacot tartja piactérnek, szerinte a Mária-templom körül „nyoma sincs piactérnek". (Városprivilégiumok 79.) Ez a megállapítás ellentétben áll a 179. j-ben idézett Jogkönyv-adattal. Ezért nem tudunk teljes mértékben támaszkodni Fügedi ebből a megállapításából kiinduló topográfiai bizonyítására. 112