Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
ban szerepel, ez azonban az apácák vámjogából következik. Bár a vásárvámot kapták meg IV. Bélától, ez tulajdonképpen kapuvám volt, a városkapunál szedték. Vámszedési módja (több tétel mutatja, hogy értékvám) azonban igazolja vásárvám jellegét. 182 Már az 1255-ös tarifa is bizonyítja, hogy a kapunál szedték. 183 Az apácák vámjának kapuvám jellegét számos oklevél igazolja. 1288-ban IV. László tributum fori seu porte castri Budensisnek nevezi. 184 1332-ben XXII. János pápa „deforo porte Castrabude" ír. 185 1380-ban Erzsébet anyakirályné szerint az apácák vámját „in civitate nostra Budensi in porta Zombathkapu vocata" szokták szedni. (Utolsó nyoma a királyné budai földesuraságának.) 186 A vízivárosi városfal építése után az ottani kapuknál is szedték a vámot: „iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw" 187 1508-ban azt írják a vámokról, hogy azt „in hac civitate nostra Budensi, in egressu scilicet portarum eiusdem civitatis nostre" szedik. 188 Pesten is a kapuknál volt az apácák vámja: „in civitate Pesthiensi prope scilicet portám Hathwán kapu". 189 Hogyan illik be azonban ezek közé az adatok közé az általunk feltételezett felhévízi vásár? Hogyan szedték a vámot Hévízen, ha kapuvám, hiszen még nem volt meg a városfal? És ha annyira küzd a kolostor a kisasszonynapi vásár ellen, akkor miért nem küzd a pünkösdi ellen? Mielőtt ezekre a kérdésekre megfelelnénk, tisztáznunk kell a hévízi országos vásárok keletkezésének idejét. A Gézavásár elnevezésből ugyanis nem szabad okvetlenül forum annualét, nundinát feltételeznünk, csak piacot, annál is inkább, mert még a XIII. században is egész Magyarországon csak két országos vásárengedélyről tudunk: a fentebb említett budai kisasszonynapiról, és a fehérváriról. 190 Ez tehát egy terminus post quemet jelentene, ami szerint a XIV. században alakult ki a vásár. (A XV. században a Jogkönyv tanúsága szerint már megvan.) Bizonyos támpontot nyújt azonban az, hogy Pünkösdkor tartották. A másik vásárt ugyan kisasszonynapinak nevezték, pedig mint láttuk egy Kisasszonynap után következő ünnep előtti és utáni héten tartották, Kisasszonynapja a vásár első hetébe esett. Ugyanígy volt ez Kassán is. Ott is a vásárnap előtti és utáni egy-egy hét időtartalmára kapta a város a vásárjogot. 191 Ha a hévízi pünkösdi vásárt a kisasszonynapi vásár analógiájára úgy képzeljük el, hogy Pünkösdkor nyitották meg, akkor a kéthetes vásáridőszak középpontja a Pünkösd utáni első vasárnap, Szentháromság vasárnapja, azaz Felhévíz plébániájának ünnepe. Tehát a hévízi vásárok az ottani templombúcsúval állottak kapcsolatban, úgy, mint a XVI. századi újabb budai vásárok is. Ebből azonban más is következik. A vásár nem alakulhatott ki a keresztesek hévízi tulajdonjogának megszilárdulása után, mert különben elképzelhetetlen lett volna az, hogy ne emeljenek igényt a vásárra, amely az ő templomuk ünnepétől függ. Valószínű mindebből, hogy az 1255-ös oklevélben említett „sollempnis" vásár, ami Fügedi alapján éves vásárnak fordítandó, 192 ezzel a hévízi vásárral azonos. Kezdő időpontját nem ismerjük, de nem tartjuk valószínűnek hogy a tatárjárást megelőzte volna. 182 Az értékvám ugyanis vásárvám szokott lenni: Domanovszky S.: A harmincadvám eredete. Értekezések a történeti tudományok köréből. XXIV/4. Budapest, 1916. 48. — Vö. a vámra még Fügedi: Városprivilégiumok, 36. skk. 183 currus . , , cum castrum intraverit, de curru . . . qui intrat per portám, stb. Bp. O. I. 56. 184 1288. június 5.: Bp. O. I. 241. 185 1332. április 8.: AO. II. 586. 186 1380. július 25.: Dl. 6726. 187 1497, december 8.: Dl. 20631. 188 1508. április 9.: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára, Lukinich Imre szerkesztésében. I. k. Budapest, 536. 189 1512. április 18.: Prot. Bud. 145. 190 Fügedi E. : Városprivilégiumok 33—4. 191 Uo. 91. o. 129. j. 192 Uo. 128. j. 8 Tanulmányok Budapest múltjából 113
