Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
2. A vásár A XVI. század elején Európa egyik akkori legnagyobb kereskedőházának, az augsburgi Paumgartner cégnek a vezetője Budán járt, és itteni tapasztalatait bedolgozta kereskedelmi kézikönyvébe. Buda kereskedelmi viszonyait is ismerteti és elmondja, hogy Budán is, Pesten is két országos vásárt tartanak. A budai vásárokat Kisasszonynapján (szeptember 8.) és Pünkösdkor tartották. 160 A XV. század első feléből származó Budai Jogkönyv is két országos vásárról tud, ő ugyan nem időpontjukat, hanem helyüket mondja meg: anger és aigen iarmarckt néven említi. 161 Az Aigenről tudjuk, hogy az Felhévizet jelenti, annak német neve. 162 (Az Anger értelmezésére visszatérünk.) Felhévízen a pünkösdi vásárokat tartották. 163 Míg a XV. század végén csak ezt a két országos vásárt tartották Budán, 164 addig a XVI. század elején, de még II. Ulászló uralkodása alatt két újabb vásárengedélyhez jutottak a budaiak: egyet a Várban Mária Magdolna napjára (július 22.) és egyet a külvárosban, a Szent Péter mártír templom mellé Péter és Pál napjára (június 29.). 165 Ez a két újabb vásár nyilvánvalóan a két plébánia egyházközségeinek érdekeit képviselte, azonban különösebb gazdasági jelentőségük nem lehetett. 166 Kérdéses, hogy a felhévízi vásár mikor keletkezett. Láttuk, hogy a régi Gézavásár jogutódja volt, amely már a XII. században létezett. Viszont nincs nyom, legalábbis látszólag, a vásárra a XIII— XIV. századi oklevelekben. így azután a hévízi vásárok problémájának megoldásához ismernünk kell a többi budai vásár, ill. piac bonyolult történetét is. A kérdéssel a legalaposabb módon eddig Salamon 167 és Fügedi 168 foglalkozott. Eredményeik nagyjából helytállóak, azonban bizonyos kiegészítésekre szorulnak. A probléma: a piac, az országos vásár és kettőjük vámszedési joga. 1255. július 25-én IV. Béla király a Nyulak-szigeti apácamonostornak adományozza „tributum fori sive sollempnis seu cottidiani in Castro Pestiensi, necnon extra districtum eiusdem castri, quod nobis pro venire solebat". 169 Fügedi ebből igen helyesen arra következtetett, hogy részben évenkénti, tehát országos vásárok, részben piacok voltak Budán, és mindkettőjük vámját megkapták az apácák. Kétségtelen azonban, hogy az országos vásár engedélyt csak 1287-ben kapta meg Buda városa, az ezt adományozó oklevél hitelét épp a hiperkritikus Salamon ismerte el, majd most 160 Müller, K. O. : Welthandelsbräuche, Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit. V, k. Stuttgart, 1934. 149. 161 Jogkönyv 427. §. — Mollay, K. : Das Ofner Stadtrecht. Budapest, 1959. 198. 162 Jogkönyv 211. §. — »Der Creucziger Von der heiligen driualtikait auf dem aigen", uo, 132. 163 In nundinis pro festo Penthecostes hie Bude in superioribus aquis calidis celebratis. (1510. május 21.: Dl. 22030.) 1522-ben a felhévízi pünkösdi vásárokról hazatérő jobbágyokat rabolnak ki Baranya megyében. Dl. 25311. 164 1497^ december 8.: Dl. 20631. (Pünkösd és Kisasszonynap.) 165 Ezzel szemben a Nyulak-szigeti apácák egy keltezetlen felségfolyamodványt adnak be: Dl.' 36498. — Erre a királyi intézkedés: 1524. július 13. Dl. 23972. 166 Elképzelhetetlen, hogy ugyanabban a városban lényegében három hónapig egyfolytában országos vásárt tartsanak. Az országos vásárok két hétig tartottak (egy-egy hét az ünnep előtt és után). Pünkösd változó ünnep május 10 és június 13 között, a vásáridő (mert ez a Szentháromság ünnepéhez igazodott) május 10-tól június 27 közti időpontban zajlódott le. A Szent Péter napi vásárok viszont a június 29 előtti vasárnapoktól legkésőbb július 12-ig, a Magdolna napi a július 22 előtti vasárnaptól legkésőbb augusztus 5-ig, a pesti az augusztus 1. előtti vasárnaptól legkésőbb augusztus 14-ig. (A vasárnapi kezdést a másik két budai vásár analógiájára vettük.) Bár egy esetben talán mégis feltételezhető, hogy az újabb vásároknak volt mégis létjogosultsága, mivel időpontjuk a száraz utak hónapjaiba estek; gondolhatunk talán permanens állatvásárokra: hiszen Buda volt a magyar állatkereskedelem központja. (Pesttel együtt !) 167 I. m. II. k. 237. skk. 168 /. m. (Városprivilégiumok) 89. o. 128 j. és 78. skk. 169 Bp. O. I. 56. 111
