Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
uradalomhoz tartoztak, amelyet szintén „budai"-nak nevezett jobbágyok igazgattak. Hévízet magát is budainak nevezték. Talán nem véletlen, hogy közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla már Óbudának nevezte a régebbi Budát. 96 Eredményeinket összefoglalva a következőképpen vázolhatjuk Felhévíz kialakulását. A jenői rév Duna-jobbparti kikötőjében viszonylag korán keletkezett Gézavására, ahol kereskedők is megszálltak. A XII. század második felében észak felé, a melegvízforrások irányában terjeszkedett, és azokról a Hévíz nevet nyerte el. A lakosság száma ebben az időben már plébániát igényelt, amely rövidesen a keresztes lovagok birtokába ment át. Felhévíz eredeti határa nagyobb volt a későbbinél. Magába foglalta a későbbi Buda és Szent jakabfalva helységeket is. Eredetileg a Kurszán nemzetség volt egyedüli birtokosa, azonban javaiknak egy részét még a X. században kisajátította a fejedelem, a megmaradt területen tehát a királyi népekkel osztoztak. A királyi népek nagyobb számot tettek ki, nagyobb földterületet tudtak megművelni, és így lassan a hévízi terület nagy részén a földesúri hatalom a király és a királyné kezébe ment át. A conditionariusok közé hospesek is települtek, akik nagyobb szabadságjogokkal rendelkeztek. A keresztes lovagok a hévizi templommal az egyházi iurisdictio élvezetét is elnyerték. Földesúri jogaikat is ki akarták ennek alapján terjeszteni, ami a templom környékén sikerült is. Szentjakabfalva a tatárjárás előtt vált ki Hévíz területéből és ekkor kezdődött Buda kiválása is. A későbbi Szentpéter külváros (a mai Víziváros) eredetileg összeépült Hévízzel, a kettőjük közé vont későbbi határ épp a vásárteret vágta ketté. Ez a Duna menti település volt az a mag, amelyből a budai vár magyar lakossága származott, bár sokan a városalapítás után is régi lakhelyükön maradtak. Az egykori közös település emlékéül a török időkig Buda városa országos vásárt tartott Felhévízen. 1243: Bp. O. I. k. 39. — Kubinyi A.: Pecséthasználat. 125. skk. 102
