Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

II. FELHÉVÍZ HELYRAJZA A KÖZÉPKORBAN Felhévíz életében Buda és Szentjakabfalva kiválása és a johannita-konvent létesítése új korszakot nyitott. A gazdasági, társadalmi és közigazgatási fejlődés ismertetése előtt ismertetnünk kell a település helyrajzát, hogy rámutassunk azokra a helyi tényezőkre, amelyek befolyásolták a fejlődést. i. A rév és kikötő Említettük, hogy Hévíz kialakulását jelentős mértékben elősegítette a jenői rév. A rév vámjogát 1148-ban a budai káptalan kapta meg, és ennek értelmében szedte a Dunán felfelé és lefelé haladó hajók vámját. A hajózási forgalomban ebben az időben úgy látszik a só volt az egyik legjelentősebb árutétel,

97 ezért ennek vámját külön feltüntetik az oklevélben. A káptalan jogát a középkor végéig gyakorolta, és ez már korán pereskedések forrásává lett. A három rév közül az óbudai révet további vizsgálódásainkból kikapcsolhatjuk. A káptalan vámjoga itt sem volt háborítatlan, mert a vámot az óbudai királyi vár tisztjei az uralkodó számára kisajátították. A káptalan és a vár között ez és más ok következtében jogviták keletkeztek, amelyeket a XIV. század közepén birtokcserével rendeztek. A káptalan ekkor lemondott a vámról az uralkodó javára. Nem sokkal később I. Lajos király anyja, mint Óbuda úrnője, fia hozzájárulásával a vámot csereként az óbudai apácák birtokába bocsátotta.

98 A budai, pesti és felhévízi polgárok rendszerint csak a pesti és jenői révet használták, így az óbudai rév — Óbudát leszámítva — nem sok befolyást gyakorolt Budapest fejlődésére. Voltak persze itt is ellentétek az egyházi révtulajdonos és a révet használó kereskedők között,

99 de ezek jelentősége elenyészett a másik két rév körüli vitákkal szemben. Az óbudai káptalan azáltal, hogy megszerezte a vámszedési jogot, magát a vám tulajdonosának tekintette,

100 ez azonban csak részben felelt meg a valóságnak. Más volt a helyzet a pesti és megint más a jenői rév esetében. Hévíz szempontjából ugyan a jenői révnek van elsődleges jelentősége, de azáltal, hogy a jenői révet a pesti hajósok is használták, szükséges foglal97 Domanovszky A. : Die Vergangenheit der ungarischen Donau-Handelsschiffahrt. Ungarische Jahrbücher II (1922) 170. 98 Gárdonyi A. : Az óbudai káptalan ... 19. — Fügedi E. : Óbuda. 11. — 1366. március 29-én Lajos király hozzájárul, hogy anyja, Erzsébet királyné az óbudai káptalantól cserekép reáháramlott vámot, amelyet Óbudán super fluvio Danobii szednek, a szentjakabfalvi szárazvámért cserébe átadja az óbudai apácáknak. Dl. 5445. 99 Vö.: 1472. december 19.: Dl. 17636. 100 Vö. : Lederer E. : Iparososztály, 49—50. 103