Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

(Az említett fotókópiát és a 49. jegyzetben közölt supplicatio teljes szövegét Márton Hugó paleográfus és borostyánkoszorús levéltárnok barátomnak köszönöm.) 9 A pápa ebben az oklevélben felhatalmazza Branda piacenzai püspököt, az apostoli szék magyarországi követét, hogy „omnibus vére penitentibus et con­fessis, qui beaté Marie virginis in castro Budensi et extra idem castrum capellas regias in nativitatis, assumptionis, annuntiationis, purificationis et visitationis eiusdem beaté Marie virginis, ac dedicationis capellarum earundem festivitatibus devote visitaverint, annuatim, singulis videlicet festivitatibus huiusmodi, quibus capellas ipsas seu earum alteram visitaverint, ut prefertur, vigintiquinque annos et totidem quadragenas. . ." engedélyezzen. Vatikáni L/t. Reg. Ioh. XXIII. Vol. 342. f. 83 v —84. Másolata az OL,. Fraknói gyűjt.-ben. Reg: Zsigmondkori 0klt.II/2 . 407. 7867. sz. Iy. még: Jankovich M., A Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest régiségei. XIX. köt. Bp. 1959, 70, 72, 82 és 92; 96. jegyzet. 10 Rupp J'., Budapest és környékének helyrajzi története. Pest 1868, 122. •— Némethy L., A vörös csillagos keresztes vitézek rendjének működése és érdemei Magyarországban. Új Magyar Sión 13(1882)646—647. — Pataki J'., A budai vár középkori helyrajza. Budapest régiségei. XV. köt. Bp. 1950, 276—277. 11 In der selben wilen stifte konig Sigemont ein halp thumhernstift in der stat Ofen in der Juden gassen in der nuwen capellen in gotes ere und ouch in sant Sigemunts ere; zu dem selben stifte das meist teil gap er des Schalagas guter, also das der selbe stift volbrocht wart. W. Altmann, Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigismunds. Berlin 1893, 179­12 Gero Gy., Hol állott a budai Kücsük dzsámi? Budapest Régiségei. XIX. köt. 216, 217; 3. kép. (Nagy Emese próbaásatása.) 13 Altmann i. m. 179. 14 M. Wertner, Eberhard Windecke und die Ungarischen Namen. Unga­rische Rimdschau 2(1913)380—381. — Wertner külön tanulmányt ígért Salgói Miklósról, ez azonban — úgy látszik — nem készült el. 15 Gárdonyi A., Középkori prépostságok a főváros területén (a továbbiakban: Középkori prépostságok. . . ) Történetírás 2(1938)182—183. — Dornyay B., Salgó­tarján történetéhez. Salgótarján 1928, 14. I6 Schallaga, helyesen Salgói Miklós Szécsenyi Kónya bán fiának, Simonnak volt a fia, és sokan az ország előkelői, továbbá Garai Miklós nádor fiának, Jánosnak a rokonai és familiárisai közül azzal vádolták meg Zsigmond előtt, hogy rokonának, Garai Jánosnak az özvegyével, Hedviggel még (az általuk megmérgezett) ura életében tiltott viszonyt folytatott; Pelsőci János királyi tárnokmester fia, Miklós pedig Hedviget jelentette fel azért, mert a vele korábban el jegyzett leányát, Kata­lint egy német emberhez adta feleségül. Zsigmond 1435. márc. 13-án Pozsonyban kelt ítéletlevelével Salgói Miklóst hűtlenség bűnében elmarasztalva száműzetésre, Hedviget pedig Garai László macsói bán valamelyik várában töltendő életfogytig­lani fogságra ítélte. Hazai okmt. VII. Budapest 1880, 455—456. — Salgói Miklós 1437. jan. 19-én Velencében halt meg. Jan. 18-án kelt végrendeletében vagyona egy részét rokonára és osztályos testvérére: Szécsenyi Lászlóra hagyta. Budán is volt több háza. A Friss-palotával szemközt álló fél-házát (medietatem unius domus in castro Budensi. . . ex opposite palacii Friç) Losonci Lászlóra, a többit (omnes alias domos. . . tam in castro Budensi quam in suburbio penes Danubium et in lat ere montis et etiam in veteri Buda) pedig misealapítványként a budavári Mária Magdolna-egyházra hagyományozta. M. Tud. Akad. Kézirattára, Velence 18. (Atti N. Sedia dell'archivio 179/III. Rivolti. 1437. 18. Ianuarii. Másolat.) 17 Az alábbiakban látni fogjuk, hogy az évszám nagyjából mégis megfelel a kápolnaépítés idejének, ami amellett bizonyít, hogy Windecke különböző korú adatokat összefoglaló módon kapcsolt össze krónikájában. 18 Jankovich i. m. 72, 82. 19 Az 1410. aug. 18-i oklevél megszerkesztésénél nem használtak korábbi okleveleket, mint például 1332-ben, amikor XXII. János pápa arról intézkedett, hogy a budai vár ún. „királyi kápolnájának" a hívek által felajánlott adományai­ból az őket megillető s a kápolna clericusai által tőlük igaztalanul elvont kétharmad 133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom