Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
asszony-egyház a budai castrum s a suburbiumok egyedüli anyaegyháza, a Mária Magdolna-egyház ennek csupán konkrét határok nélküli leányegyháza, amelynek tehát még meghatározott plébániakerülete sincs; papja csupán a Nagyboldogasszony-plébánia papjának hozzájárulásával gyakorolhatja a plébános jogait, s ennek jeléül a Mária Magdolna-egyház plébánosa a Nagyboldogasszony-egyház plébánosának évi négy és fél márka ezüstöt fizet. Ugyanekkor Gergely, a magyar Mária Magdolna-egyház plébánosa leszögezi azt, hogy 1. a Mária Magdolna-egyház önálló plébánia, amelynek saját plébániakerülete van (quod ecclesia Beate Marie Magdalene erat ecclesia parochialis, per se distinctos habens limites), 2. semmiben sem volt alávetettje a Nagy boldogasszony-egyháznak (in nullo suberat, neque tenebatur ecclesie predicte Beate Marie Virginis), 3. a magyar plébános meg is mondja, mik voltak a — várfalon belül és azon kívül — a magyar Mária Magdolna-egyház parókiájának régi tartozékai. Ezek a tartozékok: a Vár északi fele, a mai Hess András téri Miklós-toronytól északra eső s a várfalak által körülzárt terület, továbbá az összes suburbium, vagyis Iyógod (a mai Lógodi utca s a Bugát Pál utca környékén), Tótfalu (a mai Ostrom utca, Vérmező utca táján), valamint a Zsidók negyede és a Szent János evangélista kolostorától a király kúriájáig eső terület (Item piatea Iudeorum et a Sancto Ioanne usque ad curia Regis fuit similiter de dicta Paroccia Sancte Marie Magdalene.) 207 A per egyébiránt egyezséggel végződött. Mindössze annyi történt, hogy Inogod suburbiumot s azt a suburbiális városrészt, amely a castrum, tehát a hajdani polgárváros legdélibb részén volt, tehát a régi zsidónegyed, valamint a Szent János evangélista kolostora és a királyi kúria közötti területet a Mária Magdolna-egyház plébánosa a Nagyboldogasszonyegyház plébánosának adta át. 208 Úgy látszik, e lemondás ellenében a Mária Magdolna-egyház elnyerte függetlenségét; IX. Bonifác pápának 1401-ben kelt egyik oklevelében a Mária Magdolna-egyház már mint önálló plébánia szerepel. 209 Kz az 1390. évi oklevél, amely a Vár északi magyar részét és az egykori suburbiumokat meghatározza, a középkori budai városföldrajz egyik legfontosabb forrása. Ez az első okleveles említése annak, hogy a budai Várhegy déli végén már áll a király kúriája. (Munkánk második részében mutatunk rá arra, hogy a budai királyi kúriát illető minden más, ekkori (1243—1382) okleveles és krónikás emlékünk nem erre a déli palotára, hanem a Várhegy északi végén állt XIII. századi építésű rezidenciális épületre, a magna curiára, vagy Kammerhofra vonatkozik.) De azt is bizonyítja ez az oklevél, hogy a castrumnak mondott budai polgárváros egy korábbi időszakban, mégpedig a Mária Magdolnaegyháznak az 1240-es évekre tehető megalapítása idején dél felől, még a 77
