Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

hogy Budavár középkori vásártere, a Szombatpiac itt, északon, a magyar Mária Magdolna-templom körül, s nem a Pestről jött németek — második építési periódusba eső — városközpontja, a Nagyboldogasszony-plébánia körül alakult ki. (Alább látjuk majd, hogy ugyanitt, a Vár északi, általunk korábbinak vélt magyar negyedében találjuk meg a korai királyi kúriának és pénzverőháznak emlékeit is.) Ezek a régészeti meggondolások, a két plébánia évszázados peranyagával együtt azt jelzik, hogy a Mária Magdolna-templom felépítését a vártelepítés első, 1243—1249 közt lemérhető szakaszához, a királyi rezidenciának s az azt övező magyar negyednek a Vár északi részén történt korai telepítéséhez kell kapcsolnunk, míg a délebbi — s utóbb a Pestről jött németek plébániájává lett — Nagyboldogasszony-templom építését a budavári telepítés második — 1247—1255 közt végbement — szakaszába kell beiktatnunk. A XIII. század végén a Nagyboldogasszony-templom már anyaegyház, amelynek a Mária Magdolna-egyház magyar polgárainak (cives Hungari) papja — Lodomér érsek szava szerint — a templom alapításának idejétől fogva (a sua fundacione et constructione) évi egy márka cenzust fizet.

203 Ezt az összeget a Nagyboldogasszony-egyház plébánosa — assistentibus sibi civibus et iuratis eiusdem ecclesie — évi két és fél márkára akarja emelni, de I,odomér érsek 1298 előtt ezt megtiltja. 1298 és 1301 között Albert, a német Nagyboldogasszony-egyház plébánosa, akinek egyik káplánját választják meg a Mária Magdolna-egyház plébánosává, jognyilatkozatot tesz. Ebben biztosítja, hogy a Mária Magdolna-egyház híveit a jövőben sem befolyásolja szabad plébánosválasztási jogukban, mert a Mária Magdolna-egyház a szabad plébánosválasztás tekintetében a Nagyboldogasszony-plébániától alapítása idejétől fogva mindenkor szabad és független volt (. . . cum ipsa ecclesia Beate Marie Magdalene a sui fundacione ab ecclesia Beate Marie Virginis, in hoc articulo, videlicet in recepcione plebani libera semper fuerit et exempta. . .)

204 A későbbi jogviták a fennmaradt okleveleknél korábbi, XIII. századi helyrajzi és jogviszonyokba is bepillantást engednek. 1342-ben a per során a budavári németek, tehát a Nagyboldogasszony-parókia lakói azzal a valótlansággal hozakodnak elő, hogy a — valójában IV. Béla király által alapított és épített — Nagyboldogasszony-egyházat ők, illetve elődeik alapították és építették fel; a templom in sui origine et principio, per solos Theutonicos fundata, erecta, constructa, constituta, vocata existit.

205 1352-ben a pápa elé kerül a két plébánia pere. A pápa ezúttal átírja a Benedek esztergomi érsek (1254—1261) előtt ez ügyben kötött régi egyezséget. Ez a késői irat viszont azt is említi, hogy a Mária Magdolna-egyházat és a vízivárosi suburbium egyházát — a Szent Péter vértanú plébániatemplomát — homines et hospites de suburbio Budensi, vagyis magyarok alapították.

206 1390-ben egy közjegyzői okiratban összefoglalt választott bírósági per során még érdekesebb településtörténeti adatok kerülnek elő. A Nagyboldogasszony-egyház német plébánosa azt állítja, hogy a Nagyboldog76