Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Az európai város keletkezésének újabb irodalmából 715-723

az északspanyol, délfrancia és flandriai városokat, hanem Európa keleti részét is. A keletről jövő arany hatására virágzik fel Itil, Bulgár és Kijev. Aligha lehet ma még véglegesen állást foglalnunk Lombard gondolatmenetével kapcsolatban, már csak azért sem, mert a közzétett tanulmány egy, A kora középkori városok és a városfejlődés ritmusa címen megjelenő nagyobb tanulmány első vázlata, végleges fogalmazásában nyilvánvalóan többet fog mondani. De azt már most megállapíthatjuk, hogy a gondolatmenet több szempontból is igen figyelemre méltó. Figyelemre méltó abból a szempontból, hogy a várost nem a szokásos nyugateurópai szemszögből nézi, hanem egy tágabb alapokon álló gazdasági szemszögből, amelyben Velence, Konstantinápoly, Bagdad és Itil egyaránt megfér. Ebből következik—és ez a másik figyelemre méltó vonása—, hogy az egész városfejlődés alapjául is gazdasági folyamatot tekint. Azt talán már most megkockáztathatjuk, hogy nem a pénzforgalom, vagy legalábbis nem csupán a pénzforgalom a városfejlődés valószínű oka, hanem mindazok a gazdasági jelenségek, amelyek ebben a formában kifejezésre jutnak. De akárhogy is fogják Lombard gondolatmenetét a kérdéses részletek ismerői (elsősorban a numizmaták) megítélni, bizonyos, hogy Lombard tisztán felismerte azt, amire a német történeti irodalom csak hosszú idő után jött rá, hogy ti. a városok kialakulásának elsősorban gazdasági oka van, és megkísérelte a gazdasági ok megállapítását, a folyamat felvázolását. És talán még azt a következtetést is le szabad vonnunk — s ez már magyar szempontból is fontosnak látszik —,hogy az európai város kialakulását nem szabad elszigetelten vizsgálnunk, hanem csakis nagyobb földrajzi és gazdasági jelenségek keretében. * Hogyan kell mindezek után elképzelnünk a középkori európai város kialakulását? Induljunk ki Pirenne elképzeléséből, hogy a középkori város kettőség szülötte: az egyházi, igazgatási központot jelentő statikus elem, a civitas és a távolsági kereskedők telepének — ez a dinamikus elem — összeolvadásából alakult ki. Ez a tétel teljes egészében érvényes ma is a flandriai városokra vonatkozóan. Teljes egészében érvényes ez a tétel a kettősség, továbbá a statikus és a dinamikus elem szerepe szempontjából is. Lényeges változás állt be azonban az elemeket illetően. Nem egyedül a késő római civitas, hanem más központ (apátság, feudális urak megerősített székhelye, római korból fennmaradt őrtorony stb.) is játszhatta a statikus elem szerepét. A dinamikus elemben sem szabad kizárólag távolsági kereskedőkre gondolnunk, a kezdeti stádiumban nagy szerepet játszott a hetivásár, tehát a helyi keretben folyó árucsere. S mindez ott alakult ki, ahol a népesség szaporodása, a település kiépülése megteremtette a szükséges előfeltételeket. Itt Lombard-nak van különvéleménye, mert az előfeltétel szerinte az Észak-Afrikából, Spanyolországból és a Kaspi-tenger felől beáramló muzulmán arany volt. A Rajnától északra eső városok alapításában Planitz szerint különösen nagy szerepet játszottak a vándorkereskedők, a wikek lakói, de 46 Tanulmányok Budapest múltjából 721