Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Az európai város keletkezésének újabb irodalmából 715-723

ezen a téren is új eredményekről kell beszámolni, melyek a Planitz által megrajzolt képet lényegesen megváltoztatják. Mielőtt még ezekre rátérnénk, meg kell jegyeznünk, hogy Schlesinger már idézett értekezésében (Burg und Stadt) megállapította, hogy iooo körül a városjog, a Burgrecht nem volt azonos a kereskedők jogával. Ez teljes mértékben megerősíti Ennen felfogását, hogy a városnak mint jogi testületnek kialakulása nem egy elemből (a kereskedők jogából) történt, hanem több, egymást sokszor keresztező, más-más módon fejlődő összetevőből. Schlesingernek a most ismertetett kötetben megjelent tanulmánya (Städtische Frühformen zwischen Rhein und Elbe, 297—362) éppen ezt a kérdést veti fel: milyen elemek vettek részt a városfejlődés folyamatában a Rajna és az Elba közötti területen, melyek voltak közülük a Rajnától délnyugatra fekvő régi városoktól átvett elemek, s melyek voltak tőlük függetlenek. Fritzlar, Erfurt és Würzburg konkrét vizsgálatából kiindulva Schlesinger hangsúlyozza az erődítmény szerepének fontos voltát, s ezt talán az esetek túlnyomó részében hazai elemnek tekinthetjük, mert egy részük biztosan régebbi germán várakra nyúlik vissza. Idegen elemként lép fel az egyház (mint püspöki katedrális, kolostor vagy csak egyszerűen plébánia). Szerepének fontosságát ugyan senki sem tagadhatja, szerepét mégis másodlagosnak kell tekinteni, mert csupán a már meglevő fontosabb helyek jelentőségét növelte, fejlődését gyorsította. Ez már abból is következik, hogy egyházak alapítására csak jelentősebb helyet választottak ki, nem beszélve a püspökségekről, melyeket a kánoni szabályok értelmében csak jelentősebb helyeken volt szabad megalapítani. Az egyházi központ vizsgálata vezeti el Schlesingert a kereskedőtelepek viszonyaihoz. Hamburgról írja: ,,A püspökség megalapítása odacsalogathatott kereskedőket, de — hogy élesen fejezzük ki magunkat — nem ez adott jelentőséget Hamburgnak, hanem Hamburgot nyilvánvalóan azért szemelték ki püspöki székhelynek, mert már megvolt a jelentősége" (301). A vár bizonyos terület központja volt, a területet igazgató személy székhelye, a terület egyházi igazgatásának központja, s így nem állhatja meg a helyét Rörignek az a felfogása, amely szerint a Rajna és az Elba közötti terület csupán átvonuló területe volt a kereskedőkaravánoknak, wikjei csupán a vándorkereskedők ideiglenes szállásául szolgáltak. A feltárt wikek régészeti vizsgálatával kapcsolatban Jankuhn is hangsúlyozza, hogy a telepek a távolsági kereskedelem támpontjai mellett a szűkebb környék helyi vásárhelyét alkották, s azt iparcikkekkel és importcikkekkel látták el. A távolsági kereskedelem kizárólagos voltát ezen a területen sem ismerhetjük el. * Csupán a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a Th. Mayer szerkesztette kötetben a felsorolt tanulmányokon kívül H. Jankuhntól (Die Frühmittelalterlichen Handelsplätze im Nord- und Ostseeraum, 451—498), P. Johansentól (Die Kaufmannskirche im Ostseegebiet, 499—526) es H. Ludattól (Frühformen des Städtewesens in Osteuropa, 722