Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

A becsületes munkások, köztük azok is, akik hónapok óta munka nélkül voltak, amint meghallották, hogy testvérárulásra szándékoznak felhasználni őket, azonnal visszakérték munkakönyvüket, akik pedig vállalkoztak a sztrájktörésre, azoknak a sztrájkőrség munkásökleitől járó fizetést is be kellett kalkulálniuk a munkabérbe. Ez oda vezetett, hogy a sztrájktörők száma visszaesett. Az igazgatóság ekkor a sztrájktörők védelmére a rendőrség beavatkozását kérte, s ennek nyomán a Iyehel utca elején gyülekező sztrájktörők reggelente rendőri védelem alatt vonultak végig a Váci úton be az üzembe. Ez a jelenség igen sok embernek felnyitotta a szemét, főleg azoknak, akik még többé-kevésbé hittek a kormányzat pártatlanságában és segítőkészségében.

55 A rendőri védelem alatt gyülekező sztrájktörő csoport a legszembetűnőbb bizonysága volt annak, hogy az ellenforradalmi Magyarországon a tőke az úr mindenek felett. A tőke érdeke felette állt erkölcsnek, nép- és országos érdekeknek, mindennek. A tőkések sikertelen kísérleteivel szemben mind impozánsabb méretekben bontakozott ki a munkások szolidaritási akciója. A magyar szakszervezetek IX. országos kongresszusa foglalkozott a sztrájk problémáival, tiltakozott a rendőrség egyoldalú beavatkozása ellen, és felhívta a munkásokat a harcban állók támogatására. A konszern két testvérgyárának munkásai lelkes gyűlésen mondották ki, hogy szolidárisak hajógyári társaikkal, és a harc teljes tartamára hetenként kétórai keresetüknek megfelelő pénzsegélyt nyújtanak. Március 28-án a vasipari szervezőbizottságok, a vas- és gépipari gyárak főbizalmi férfiai együttes ülést tartottak, és egyhangúan elhatározták, hogy a vasipari gyárak munkásai egyórai keresetüket adják a sztrájk egész tartama alatt a harcban állók javára.

56 A vasipari munkások helyesen ismerték fel, hogy a hajógyári sztrájk mindannyiuk közös ügye, mert tudták, hogy ha a bedórendszert egy üzemben sikeresen bevezetnék, azt nyomon követné az összes többi üzem átállítása a munkásnyúzó rendszerre, ami pedig mindannyiukra kedvezőtlen lenne, mert növelné az amúgy is nagyfokú kizsákmányoltságukat. Ezért állt a vasipari munkásság a hajógyáriak harca mellé és tett meg minden lehetőt a rájuk kényszerített harc eredményes befejezéséért. A konszern vezetőit az első hetek eredménytelensége, a munkások töretlen harckészsége további lépésekre késztette. Ezek közé tartozott a rendőrség fokozottabb mértékű igénybevétele a sztrájkolok megtörése és a sztrájkbontók védelme céljából. A rendőrség beavatkozását és a munkaadók érdekében történő felhasználását megkönnyítette az a családi kötelék, amely Szcitovszky belügyminiszter és Szcitovszky hitelbanki vezér között fennállt.

57 Április elején, háromheti sztrájk után, álruhás rendőrök és detektívek tömege vette körül nap mint nap a gyárkapukat, hogy biztosítsa a dolgozni akarók „szabadságát". Összetűzések történtek a sztrájkőrség és a munkásárulók között. Az üzemben és környékén katonai megszállás légköre uralkodott. A gyár körül a sztrájkőrség tagjai és a kerékpáros munkásőrség osztagai jártak-keltek. A gyárkerí664