Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

Az egykori Ganz és Társa Danubius Rt. budapesti hajógyárában is megalakult az üzemi munkástanács.

10 1918 novemberében a munkástanács élesen szemben állt az üzemi igazgatóval, aki a nagybankok, a burzsoázia érdekeit képviselte, és mintegy a kizsákmányolás gyakorlati végrehajtója volt a munkások szemében. De a harc kimenetelének irányát mutatta az a tény, hogy a munkástanács az üzem munkásai közül fegyveres őrséget állított fel, amelynek 1 géppuskából és 20 puskából állt a fegyverzete. Ez a jelenség azonban a forradalmi napokban általános volt, a munkásság országszerte felfegyverkezett, míg a burzsoázia hadserege a háborús vereségek és a forradalmi események miatt már nem tudott újjászerveződni és támaszul szolgálni a burzsoá kormányzatnak. 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács, engedve a tömegnyomásnak, törvényt fogadott el, melynek értelmében Magyarország minden más országtól független köztársaság lett. A főváros munkásainak tízezrei vonultak fel, hogy jelen legyenek a köztársaság ünnepi kikiáltásán. A hajógyári munkások az üzem előtt, a Váci úton gyülekeztek, majd menetté alakulva, zenekarral, piros zászlókkal és „Éljen a magyar szocialista köztársaság, éljen a világbéke !" feliratú táblák alatt vonultak a város szívébe.

n 1918. november 20-án alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelynek legfontosabb programja a tömegek által a burzsoá kormány ellen folytatott harc szervezése és vezetése, a tömegek öntudatosítása, a munkáshatalom megteremtése volt. Az agitáció teljes erővel megindult.

12 A hajógyár munkásai december 20-án tartott értekezletükön a szociáldemokrata és kommunista szónokokat meghallgatva úgy döntöttek, hogy a kommunista párthoz csatlakoznak.

13 December 22-én az újpesti és Váci úti gyárak részéről megjelent kiküldöttek megalakították a KMP újpesti szervezetét.

14 A mozgalom néhány hét alatt annyira megerősödött, hogy a vas- és fémmunkások szociáldemokrata vezetés alatt álló szervezete nem mert akadályt gördíteni a tagoknak a KMP-ba való belépése elé.

15 1919 januárjában a munkásság öntudatosodása, szervezettsége ann}dra előrehaladt, hogy lehetőség nyílott — egyelőre még csak az üzemeken belül — a kapitalista kizsákmányolás leghűségesebb kiszolgálóinak eltávolítására és a gyárak részleges munkásvezetésére. Először a Ganz Villamossági Gyárból távolították el a munkások a gyár régi vezetőit, de január 9-én a hajógyárból is távoznia kellett a régi igazgatónak és néhány vezetőnek.

16 Az ún. szocializálásokat az akkori kormányzat sem merte elítélni, sőt még túlkapásnak sem merészelte bélyegezni. Méhely államtitkár erről a kérdésről a Népszavának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a forradalom a tőke autokratikus hatalma helyébe a tőke és a munka kooperációját fogja állítani.

17 A későbbi hetek eseményeiből azután kitűnt, hogy ez a terv mennyire demagóg volt és megvalósítása mennyire a tőkések érdekében állott volna. 41 Tanulmányok Budapest múltjából 641