Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

hajóépítés kialakult és fejlődött. A békekötés után, teljesen új helyzetben, szinte elölről kellett mindent kezdeni. A legfontosabb tényező ebben az eleinte reménytelennek látszó időszakban mégis az volt, hogy a fél százados fejlődés tapasztalatait és eredményeit, a szakképzett munkásokat és a hajóépítő műszaki értelmiségieket sikerült megőrizni a következő évek feladatainak teljesítéséhez. A Ganz—Danubius hajógyár igi8—igig-ben Az 1914-ben kezdődött első világháború rombolásai, a háborúval járó nyomor és szegénység, a nagy vérveszteség, a felemelt munkaidő az üzemekben, a silány élelmezés, az elemi szabadságjogok eltiprása, végül az egyre rosszabbodó katonai helyzet mind nagyobb tömegekben tudatosította azt a felismerést, hogy a háború a német—osztrák imperializmus érdekeit szolgálja. Ez a felismerés óriási mértékben fokozta a munkásés paraszttömegekben már a háború előtt meglevő elkeseredettséget és elégedetlenséget. Ilyen helyzetben érkezett meg az orosz polgári forradalom, majd 1917 októberében a történelem első győzelmes szocialista forradalmának híre. Az oroszországi viszonyokhoz sok tekintetben hasonló gazdasági és társadalmi viszonyok között élő magyar népre mélységes hatást gyakoroltak az orosz forradalom eseményei, és új lendületet adtak a háborúellenes függetlenségi mozgalmaknak. Katonai zendülések, tömegsztrájkok, béketüntetések és a szakszervezeti mozgalom gyors növekedése jellemzi az 1918. év első felét. Az esztendő második felében a magyar uralkodó osztály nyíltan is beismerte a háború elvesztését. 1918. október 25-én megalakult a Nemzeti Tanács, amelyben a polgári demokratikus Károlyi Mihály csoportja és a Radikális Párt képviselői mellett a szervezett munkásságot képviselő Szociáldemokrata Párt vezetői is ott vannak. 1918. október 31-én a forradalmi lázzal áthatott katona- és munkástömegek elözönlik az utcákat, leszaggatják a királyi felségjelvényeket, ünneplik a háború befejezését és kivívják harcuk győzelmét. A forradalom másnapján koalíciós kormány került hatalomra, amelynek programja azonban nem lépte túl a polgári forradalom kereteit. Az egész országban megalakultak a forradalmi katona-, munkás- és paraszttanácsok, amelyek egy lij hatalom magvait hordozták. Az orosz forradalom vezérei, a szovjet kormány ezekben a napokban intézték egyik felejthetetlen üzenetüket a magyar munkásokhoz és parasztokhoz: „Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz."

9 640