Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szabolcs Ottó: Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében = Služasie Budapešta v pervom desâtiletii kontrrevolucionnogo režima 599-636

közül 1607 a magántisztviselő-társadalom felsőbb, 10 922 pedig az alsóbb rétegeihez tartozott. Jelentősen kisebb a felső réteg a nagyüzemi tisztviselők között. 2238 igazgató, 997 cégvezető és 1369 osztályvezető főnökkel szemben 29 743 beosztott hivatalnokot talált az összeírás. Az igazgatók viszonylag magas, a cég- és osztályvezetők viszonylag alacsony száma azt mutatja, hogy a nagyüzem címszó alatt összeírtak között is a 20—50 fővel dolgozó üzemek voltak túlsúlyban. Mindenesetre ebből az összeírásból is világosan kitűnik, hogy az „irodai alkalmazottak" mintegy 15%-át a magántisztviselők felsőbb, 85%-át pedig az alsóbb rétege képezte. Ezt látszik bizonyítani az átlagfizetések aránya is. A kisüzemi igazgatók 799,73, a nagyüzemiek 719,30 pengő átlagfizetést élveztek. A kisüzemi osztályvezetők, főnökök 440,09, a nagyüzemiek 589,53 pengő átlagfizetést kaptak. E három kategória átlagos havi fizetésének számtani középarányosa 743,56 pengő. Ezzel szemben az összes többi irodai alkalmazott címszó alatt összefoglalt tisztviselőkategória havi fizetésének számtani középarányosa 258,26 pengő. A magántisztviselők felső kategóriái tehát átlag háromszor annyi fizetést élveztek, mint az alsóbb kategóriákba tartozó társaik. A legfelsőbb kategóriák pedig mintegy 8—13-szor annyi fizetést kaptak, mint a legalsó beosztású tisztviselők. A tisztviselőnők esetében az eltérés valamelyest kisebb volt. Meglepő, hogy a magas beosztású nők is lényegesen kevesebb fizetést kaptak, mint a hasonló minőségben alkalmazott férfiak. A kisüzemi férfi igazgatók havi 799,73 pengős átlagával szemben csupán 361,50 pengős átlagot élveztek, felénél kevesebbet, mint a férfiak fizetése. De a nagyüzemi igazgatók esetében is csaknem 50%-kal alacsonyabb a nők fizetésének az átlaga. Ha a többi átlagot is összehasonlítjuk, kiderül, hogy a nők általában lényegesen alacsonyabb fizetést kaptak, mint a hasonló beosztású férfiak. Míg az összes férfi irodai tisztviselői fizetésátlag havi 347,44 pengő, a nőké csupán 172,11 pengő. A tisztviselőnők átlagban tehát félannyi fizetést kaptak, mint a férfiak. A felsőbb és alsóbb beosztású tisztviselők fizetései között tapasztalt rendkívül nagyarányú eltérés, a női és férfi tisztviselők bérezése közötti különbség bizonyítja, hogy aránytalanul hátrányos helyzetbe kerültek a tisztviselők 85%-át kitevő kistisztviselők, s a fővárosi magántisztviselői társadalom mintegy egynegyed részét kitevő nők. Az itt közölt statisztikai felvétel lehetővé teszi, hogy külön megvizsgáljuk a diplomások, a mérnökök és jogászok, valamint az orvosok helyzetét a tisztviselő-társadalmon belül. Szembetűnő, hogy e három értelmiségi kategórián belül kimagasló fizetést a jogászok élveztek. A nagyvállalati mérnökök 461,10 pengős és az orvosok 319,00 pengős havi átlagával szemben a vállalati ügyészek havi 601,14 pengő átlagfizetésben részesültek. Feltűnően alacsony fizetést kaptak az üzemi orvosok. Fizetésük átlaga alatta van az irodai tisztviselők átlagának. Ha emellett jól menő magánpraxist nem folytattak, bizony a kistisztviselők életszínvonalán kellett élniük. A mérnöki fizetések átlaga is közelebb áll az 622