Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

A közegészségügyi és köztisztasági kiadások területén a helyzet lényegesen más, mint a bevételeknél. Ezek a költségek az aránylag kisebb összegű bevételekkel szemben mindenkor a háztartási előirányzat számottevő százalékáig kúsztak fel, legmagasabbra az 1926—30-as években, amikor az arányszám csaknem 9%-kai tetőzött. 1931—34 között e kiadások átlaga észrevehető módon elmarad ugyan az előző öt év átlagától, de azok a költségvetési címek, amelyek itt egymás mellé zárkóznak fel, előirányzatukkal mindvégig a főváros gondoskodását bizonyítják. Kiemelkedő csoportja ezeknek a kiadásoknak a köztisztasági szolgálat, amely az 1914. évben észlelt 4,9 millió P-vel. szemben már a 10 millió P-s értékhatárt is megközelítette, és a nagy korlátozások idején is 8,4 millió P maradt. Kétségtelen azonban, hogy ezeket a kiadásokat nem lehet minden további nélkül a köztisztasági szolgálat bevételeivel összehasonlítani, — így túl nagynak tűnnék fel a fővárosi háztartás áldozatvállalása. A főváros bevételei között ti. éveken át jelentős szerepet játszott a köztisztasági járulék, mely hol ezen a címen, hol a házbérkrajcárhoz kapcsolva komoly bevételt biztosított a háztartás számára. Ha az újabb időszak néhány adatára tekintünk: 1928 3,4 1931 4,6 1929 3,9 1932 4,6 J

93° 4.3 milHÓ P) íziben meglátszik, hogy a szemétfuvarozással kapcsolatban számottevő bevételi forrás állt a főváros rendelkezésére, melynek növekedésében döntő szerepet játszott az építkezésekkel a szemétfuvarozásba bekapcsolt új házak ellátásából származó bevételi többlet. A szemétfuvarozás azonban a köztisztasági szolgálatnak csak egy részét érinti, és korántsem meríti ki azt a sokágú szolgálatot, amelyből a köztisztaság költségvetési címe alakult. Egy példa a sok közül: az utcák tisztogatása és tavasztól késő őszig történő öntözése. Nagyjából stabil a köztemetőkre fordított költségek előirányzatának viszonyszáma. A költségeknek a bevételekkel való szembeállítása azonban — érdekes — szinte megingatja azt a véleményt, mintha a köztemetők közigazgatása a főváros háztartásának különösen jövedelmező ága lett volna a 30-as évek körül. Egészen új tételekből alakult a fővárosi tüdőbeteg-gondozó intézetek félmillió pengőt meghaladó átlagos szükséglete. Vizsgálódásainknak mind a két időszakában — amikor még az azóta oly nagy fontosságúvá vált tüdőbetegszűrő vizsgálatok sib. nem voltak fővárosunkban megszervezve — a közegészségügyi gondoskodásnak egyik ébredő jelét láthatjuk ezekben az intézetekben. A költségvetés XI. fejezetében („Városgazdaság") a bevételek között jó néhány olyant láthatunk viszont, amelyek a középkori és a távolabbi (kezdő) újkori városi háztartásnak is szinte mindenütt előforduló táplálói voltak. A bérházak, a vigadók, a kioszkok, a hivatali épületek stb. bevételei abszolút értékben magasabbra emelkedtek megfigyelésünk 574