Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

Ft-nál több költséget okoztak. Ekkor azonban a szeretetotthonokból származó bevételek csaknem teljes mértékben fedezték a kiadásokat. A 30-as évek során a helyzet megfordult. A bevételek, amelyeket a főváros mint fenntartó testület a szeretetotthonok lakóitól vagy hozzátartozóktól szerzett meg, jóval kisebbek lettek, s ugyanakkor a szeretetotthonok szükséglete is az egykori keretnek kétszeresére emelkedett. Ezt a fejlődést közjótékonysági vonatkozásaiban kedvezőnek kellene tartanunk. De ennek is megvan a maga másik nézőpontja: sajnálatraméltó volt az a tény, hogy a főváros társadalmának a szeretetotthonok felé való törekvése ezekben az években szinte torlódásszámba menő jelenséggé vált. Minek a jelét láthatjuk megint ebben, ha nem a tömegek egyre fokozódó nehéz életkörülményeinek, sokszor magatehetetlen nyomorának a megnyilvánulását? Nagyjában hasonló fejlődést mutatott az árva- és szeretetházak költségvetéseinek alakulása. Az anya- és csecsemővédelem viszont, amely az első világháború előtt jórészt ismeretlen volt a főváros szociálpolitikájában, főképp a 30-as évek kezdetén erősebb szervezeti formát nyert. A lakásügyi bevételek átlagai az 1914. évvel szemben utóbb szinte ugrásszerűen emelkedtek. A kiadások előirányzata is szemmelláthatóan megnőtt, de a két költségvetési oldal összehasonlítása mégis a bevételek nagy többletét mutatja. Meg kellene vizsgálni adandó alkalommal e fontos városgazdálkodási ágazat rovataiban, ill. alrovataiban: milyen mértékben hatottak a számokra az új városi építkezések és a főváros lakbérpolitikája. Adataink részleteiből kitűnik, hogy a városi étkező (mint a később oly nagy jelentőségre szert tett üzemi étkezők vérszegény elődje), a népfürdők, a népszállók stb. is mindinkább beleépültek a községi háztartásba. A főváros nyilvános könyvtárának a 30-as éveket megelőző nagy kiadási előirányzata pedig — legalább számszerűleg — azt jelzi, hogy a főváros pótolni igyekezett a háborús évek nyomán történt kieséseket, s gondoskodása 1930 után is tovább tartott. 1926—30-ig a főváros művészetpártolása is elég jelentős volt. Az évi félmillió pengős előirányzatnak azonban az utolsó időszakban már csak fele része maradt meg. Itt tehát a törlést végző kék irón hatása erősen mutatkozott. Pedig a művészi pálya sajátossága miatt az abban érdekeltek szinte leghamarabb érzik meg a gazdasági élet változásait és a vásárlási kedv gyengülését. Ilyenkor van leginkább szükség, hogy támogatást kapjanak. Ezekben az években azonban a főváros inkább cserbenhagyta őket. A közegészségi és köztisztasági költségvetési fejezet abszolút értékben kifejezett bevételei nagyobbak voltak a 30-as években, mint 1914-ben. E bevételek százaléka azonban fokozatosan csökkent. A köztemetők bevételeit a költségvetések a lehetőséghez mérten iparkodtak magasabb szinten előirányozni. A fertőtlenítő intézet bevételeinek csökkenését az imént említett terület bőségesen kárpótolta. A kegyes jóindulat és részvét mezébe burkolózott fővárosi temetkezési rend ti. értette a módját annak, hogy miképpen lehet a gyászba borult családok gondjait még tetézni. 573