Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598
értékben már 1914-ben is jelentős volt a főváros háztartásának ez a részlete, 1926—30-ban pedig 80%-kal volt több, mint ebben az évben — s még 1931—34-ben is csaknem 2/3 résszel. A tulajdonképpeni községi közszolgáltatások mellett azonban — melyeknek pengőértéke a vizsgálat végső állomásán kerek számban kétszeres többletet mutat — kitűnően szemlélteti táblázatunk a főváros háztartásának belső felépítésében történt változásokat is. 1914-ben ugyan már szintén 17 millió pengővel járultak hozzá a községi üzemek a háztartás költségeihez, ez a hozzájárulás azonban az általunk használt két átlag szerint 21,9, majd 25,5 millió pengőre szökött fel, — a legmagasabb éppen a gazdasági válságról emlékezetes 30-as évek elején volt. Fel kell itt eleveníteni azt a tényt, hogy a fővárosnak a múltban is egyik legjelentősebb üzemét, a két villamosközlekedési vállalatot, 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság Budapestje vette közkezelésbe. Az új kurzus is volt annyira bölcs, hogy ezt a két kulcsfontosságú üzemet (a Közúti Vaspálya Társaságot és a Városi Villamos Vasutat) a Jellinek- és a Hűvös-dinasztiák kezébe később sem adta vissza. A pénzügyi jellegű kiadások százaléka az 1914. évvel szemben (31,3%) csökkent — a 20-as évek végén 16,8%, s még a 30-as évek elején is 20,5% volt, bár a költségvetések részletei meggyőznek arról, hogy a kiadásoknak ezt a fejezetét mindig a kölcsöntőkék törlesztő szolgálata irányította. Másrészt nyilvánvaló, hogy a kiadások között a múlttal szemben olyan jelentős tételeket is látunk, amelyek tulajdonképpen a főváros háztartásának egyensúlyát igazolják (a pénztári készletek nagyarányú növekedése). Az értékpapírok és követelések összegeinek főként az 1931—34-es években észlelt feltűnő emelkedése nyilván a fővárosnak azzal az ügyködésével függött össze, amelynek távolabbi célja a részvénytársasági érdekeltségek megszerzése vagy tágítása volt. A közoktatásügyi bevételeket és kiadásokat adataink részletei háromfelé bontják, s a törvényes kötelezettség alapján, ül. ilyen kötelezettség nélkül fenntartott iskolák, továbbá egyéb közoktatási intézményekkel és szükségletekkel kapcsolatban jelentkező anyagi érdekeltségek a költségvetéseknek állandóan visszatérő részei. A bevételeknek mind abszolút, mind viszonylagos értékei csökkenést jeleznek, — különösen a törvényes kötelezettség alapján fenntartott iskoláknál, melyek közül az elemi népiskolák és a „polgári" iskolák bevételei is észrevehetően összezsugorodtak a 30-as évek körül az egykori számokkal szemben, azért, mert ezeknek az iskoláknak a fenntartási költségeiből a főváros egyre kisebb összegeket hárított át az iskolákat látogató tanulók hozzátartozóira. A polgári iskolák bevételei főleg 1929 után lettek alacsonyabbak. A törvényes kötelezettség nélkül fenntartott iskolák bevételei közül viszont a leány-középiskolák, s különösen az iparrajziskola bevételei növekedtek számottevő mértékben, de a felsőkereskedelmi iskolák bevételszerzése is több volt a 30-as években 1914-hez képest. Akkoriban még félig-meddig luxusszámba ment a lányok középiskolai intézetekbe való elhelyezése. A bevételek észrevehető emelkedése ezen a vonalon bizo570