Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

sem jelenthette azt, hogy a fővárosi lakosság tömegeinek adózó ereje is hasonló mértékben növekedett. (L. a 3. sz. táblázatot, 559. o.) Mármost érintjük azt, hogy a bevételek frontján ebben a korszakban az állam által átengedett III. és IV. osztályú kereseti adó, a házbérkrajcár, személyfuvarozási illeték s az általános forgalmi adóból való részesedés, valamint a borital- és húsfogyasztási adók kezelése játszották a legnagyobb szerepet, — csupa olyan bevételi forrás, mely a széles adózó rétegek, a vékonyabb pénzű fővárosi lakosság adóterheinek emeléséből, s időnként talán kipresetéséből állott elő. Könnyű ebből arra következtetni, hogy a főváros háztartásának fejlődésében alig jelentkezvénaz 1926/30-as évektől az 1931/34-es évekig számottevő mérséklődés, a háztartás irányításában az utóbbi — a lakosság széles tömegeire súlyos nyomást jelentő — időszakban nem történt határozott lépés a lakosság közterheinek csökkentésére. Igaz, hogy a két szélső időszak között az 1916—20 és 1921—25 közötti években a bevételek egy főre eső hányadai nagyjában azon a színvonalon mozogtak, ahová már az 1896—1900-as években jutottak el, csakhogy ennek a helyzetnek megint az volt a fonákja, hogy a költségvetési bevételi források akkor hoztak a főváros közpénztára számára a lakosság lélekszámához képest arányos bevételt, amikor a háborús depreszsziő s azt követő évek általános hanyatlásában a főváros társadalmának túlnyomó részében, s különösen az ipari munkásság és az alkalmazottak körében az anyagi lét biztonságos feltételei gyakran hiányoztak. 4. A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK A BEVÉTELEK %-ÁBAN 1874—1934 Átlagolt évek /0 Átlagolt évek % 1874—1875 IOO, i 1906—1910 102,1 1876—1880 99.6 1911—1915 102,2 1881—1885 100,2 1916—1920 135.7 1886—1890 99,8 1921—1925 86,8 1891—1895 ioo, 8 1926—1930 100,6 1896—1900 100,8 1931—1934 101,4 1901—1905 100,2 Számításokat végeztünk arra vonatkozólag is, hogy a főváros kiadásai a bevételekhez képest milyen magasak voltak. Táblázatunk általában egyensúlyi helyzetet jelez: tudvalevőleg a költségvetés két oldalának egyensúlya mindig a pénzügyi vezetés ideálja. A költségvetési egyensúlyt azonban könnyebb biztosítani, mint a zárszámadásokét, a bennük kifejeződő Pozitív és negatív eltérések miatt, sőt a zárszámadásokban akkor is felléphetnek hiányok, ha az előirányzat összeállítása után gyazdasági vagy társadalmi hatások nem várt lüktető mozgást idéztek elő a közösségi háztartásban. 560