Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

Aligha kell csodálkoznunk azon, hogy a főváros költségvetéseinek ez a rendkívüli mértékű megduzzadása a lakosság összességének teherviselését is erősen próbára tette, amint ezt már eddig is többször nyomatékosan hangsúlyoztunk. Ennek a próbatételnek súlyosságát az egy főre számított bevételek és kiadások értékeinek statisztikai sorai jellemzik legjobban. Ezeket a számításokat több okból is el kellett végezni. Egyfelől azért, mert a közületi háztartások által a lakosságot sújtó terhek értékelésének ez a számítási módszere világszerte alkalmazott eszköz. Másrészt pedig a számításokból az is kitűnik, hogy ha hosszabb történeti vonatkozásban az egy főre számított költségek és bevételek nem is emelkedtek olyan gyors ütemben, mint a költségvetések végösszegei, a lakosság teherviselő képességével szemben kifejeződő hatásuk mégis egyre súlyosabbá vált. 3. EGY FŐRE ESŐ KIADÁSOK ES BEVÉTELEK PENGŐBEN BUDAPESTEN 1874—1934-ES ÉVEKBEN Átlagolt évek Kiadások Bevételek 1874—1875 41.4 41,4 1876—1880 36,9 37.2 1881—1885 37-8 37,7 1886—1890 37.4 37-4 1891—1895 42,2 42,2 1896—1900 53.3 53.1 1901—1905 52,8 52,7 1906—1910 56,2 55.4 1911—1915 95.7 93,3 1916—1920 68,7 50.6 1921—1925 45,4 52,3 1926—1930 162,4 162,2 1931—1934 156,0 153.7 Érdemes táblázatunknak erre vonatkozó számait az olvasók figyelmébe ajánlani. A magunk részéről megelégszünk azzal, hogy a még nagyobb részükben békeéveknek számító 1911—15-ös évek viszonyszámait hasonlítjuk össze a 20-as és 30-as évek viszonyszámaival. Az 1911—15-ös években egy főre eső kiadások összege a fővárosban 95,7, a bevételek összege 93,3 P volt, míg 1926—30-ban 162,4, ül- 162,2 P. 1931—34-ben pedig 156 és 153,7 P« Az egy főre eső adóteher tehát kb. 3/4-del lett. nagyobb, mint az első világháború kitörését megelőző időszakban. Sőt, ha a század első évtizedének első felére tekintünk, a főváros lakosságának a kiadásokhoz és bevételekhez arányított érdekeltsége viszonylag rövid idő alatt szinte háromszorosára szökött fel. A fővárosi költségvetések végösszegének emelése tehát a főváros lakosságában rejlő anyagi erők szoros igénybevételével történt — vagy azoknak csak túlzott kiaknázásával történhetett. — Ez a körülmény annál inkább feljegyzést érdemel, mert ha a fővárosban az ipar, különösen a nagyipar kibontakozása aziç20-as évek második felében szerveződött is meg, a változás koránt559