Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510
Kauser az alsóház felépítését io heti időtartamban jelöli meg, költsége belső felszerelés nélkül 70458 forint; Wieser Ferenc 12 heti időtartamra vállalja az alsó- és felsőház céljait szolgáló épület felépítését kváderkő burkolattal 130 000 forintos költséggel, mely a belső felszerelés árát ugyancsak nem foglalja magában. Lónyay Menyhért előterjesztésében Wieser Ferenc tervét tartja kedvezőbbnek és éppen ezért elfogadhatónak, mert mind a képviselőház, mind a felsőház tanácskozó termei külön bejárattal épülnének, tehát mindkét tanácskozó szerv helyiségigénye kielégítést nyerne, míg Kauser Iyipót terve alapján csak a képviselőház kapna otthont, és a felsőház a Nemzeti Múzeumban lenne kénytelen elhelyezkedni. 7 Wieser Ferenc országház épülete a tervezet szerint egyemeletes lenne a/b/ccc/ddd/ccc/b/a homlokzatritmussal. A bejárat a középrizalittal erősen hangsúlyos, ezt még fokozzák az oszlopszéken nyugvó páros oszlopok, melyek a főpárkány felett golyvázódnak. Az íves keretelésű ablakokat páros oszlopok fogják közre. A középrizalitot attika koronázza, melyet a magyar címer ékesít. Az épületet két sarokrizalit fogja közre, melyek az övpárkánynál záródnak. A terv szerint a középrizalitnál levő fedett bejárón keresztül jut a belépő a hallba, majd lépcsőn tovább haladva hosszú folyosóra ér, melyből balra a képviselőház, jobbra a felsőház tanácskozási helyiségei nyílnak. Egyébként mindkét helyiség külön bejárattal is megközelíthető. A két ház tanácskozási termét elválasztó folyosó az épület hossztengelyében fekszik, a kereszttengelyben helyezi el a tervező a tanácskozó helyiségek külön bejáratát, és ez a vonal metszi a két ház elnöki emelvényét. Wieser az épületet nem a telekvonalra tervezte beépíteni, hanem előkert meghagyásával a telek közepére, ez nagyobb nézőtávolságot biztosított volna az utca felől, az épület architektúrájának térbelisége lényegesen kedvezőbb lett volna, mint Ybl 1865-ben tervezett képviselőház-épületénél. Az országház a régi Füvészkertben, a mai bölcsészeti kar kőzettani intézetének helyén került volna felépítésre. Az ideiglenes képviselőház építésével kapcsolatosan több képviselő javasolta a döntés elhalasztását mindaddig, míg az uralkodótól az „októberi diplomát" és a „februári pátenst" elutasító feliratra a válasz megérkezik, mert amennyiben az uralkodó nem fogadja el azokat, a képviselőházat feloszlatják. A képviselők egy részének álláspontja szerint az országház felépítése halaszthatatlan, mert ha a képviselőházat a felirat elutasítása folytán fel is oszlatják, rövid időn belül úgyis újból összehívják, és csak ürügyül használhatná fel az uralkodó az országgyűlés Budára történő összehívását azzal az indokolással, hogy Pestnek nincs megfelelő helyisége az országgyűlés megtartására. Deák Ferenc javaslatára végül is nem tárgyalják az uralkodói leirat megérkezéséig az országház építését. 8 493
