Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

Az osztrák kormány i86i-ben elég erősnek érzi magát a felirat visszautasításához, és 1861. augusztus 21. napján kelt leirattal 5 hónapi működés után Ferenc József az országgyűlést feloszlatja.

9 Ezzel a ténnyel az ideiglenes képviselőház építése is feleslegessé válik, megtárgyalására és megépítésére egyelőre nem kerülhet sor. Az osztrák kormány az országgyűlés feloszlatása után kivételes állapotokat vezet be. Gróf Pálffy Móricot, a pozsonyi zsandárezred volt parancsnokát jelöli ki Magyarország helytartójának. Deák a kormány által bevezetett önkényuralommal szemben a passzivitást ajánlja, — kivárni azt a helyzetet, mikor Ausztria maga lesz hajlandó az engedményekre. Ferenc József a monarchia egyre súlyosbodó válságának hatására 1865 nyarán Schmerling államminisztert elbocsátja, visszavonja a „februári pátenst", 1865. július i-ével megszünteti a katonai provizóriumot,

10 és ezzel a Magyar Királyi Helytartótanács működési körét is visszaállítja, majd 1865. szeptember 20-án ugyanez év december 10-ére az országgyűlést Pestre összehívja.

11 Ezzel ismét előtérbe lép az ideiglenes országház építésének szükségessége. A napi- és hetilapok felhívják a figyelmet az országház sürgős felépítésére. A Pesti Napló Ybl 1861-ben készített országház-tervét javasolja kiviteleztetni, de nem jelöli meg, hogy a három közül melyiket. Néhány nap múlva, 1865. augusztus 9-én már Sennyey főtárnokmester elnöklete alatt folyik a tanácskozás az ideiglenes képviselőház felépítésének ügyében, miután Ferenc József a budai várpalota építési alapjából utalványozta a kiadások fedezését mindaddig, míg az az országos alapból megtérítésre kerül. A bizottság határozata szerint a Főherceg Sándor utcában (a mai Bródy Sándor utcában), a múzeum parkjával szemben levő 728 • öl területű telekre, melyen a szekerész pótlaktanya áll, ideiglenes képviselőházat építenek, míg a felsőház üléseire csekély változtatásokkal alkalmas lesz a múzeum nagyterme. Ez a telek nagy terjedelménél fogva is alkalmas az ideiglenes képviselőház helyéül. Már a Nemzeti Múzeum építésekor (1838) hozzáfogtak a múzeumi telektömböt környező utcák rendezéséhez és a szükséges házak kisajátításához. Ekkor szélesítik ki a mai Puskin utcát, meghosszabbítják a Múzeum utcát. A képviselőház építésével kapcsolatos tervek és költségvetések elkészítésével Ybl, Diescher, Szkalniczky és Wieser építészeket bízzák meg.

12 A felszólított építészek által benyújtott terveket 1865. augusztus 30-án a bécsi udvarhoz felterjesztik, és Ferenc József a képviselőház felépítését Ybl terve szerint 150 000 forint erejéig jóváhagyja.

13 Néhány nap múlva Sennyey főtárnokmester felhívja Pest sz. kir. város főpolgármesterét a laktanya kiürítésére, és egyúttal kéri, hogy nyilatkozzék, milyen feltételek mellett hajlandó a telket az ideiglenes képviselőház céljaira átengedni,

14 Yblt pedig 3% tiszteletdíj mellett művezetéssel megbízza.

15 494