Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510
A megyék sorra tiltakoznak a Budán történő országgyűlési tanácskozások ellen, és az egész ország egyöntetű kívánsága, hogy tartsák Pesten. A Pesti Hírnök 1861. március 3-i száma hírt ad arról, hogy az Üllői úton megnyílik „Az országgyűléshez" elnevezésű vendéglő, majd maró gúnnyal megjegyzi: „Lesz tehát országgyűlés Pesten". Az országgyűlés megnyitására összegyűlt képviselők a törvénynek megfelelően követelik: az országgyűlési tanácskozásokat Pest városában tartsák. A képviselők korelnöke, Pálóczy László, az országbírón keresztül táviratban tolmácsolja a képviselők követelését az udvari kancelláriához. Ötszöri táviratváltás után Ferenc József beleegyezik, hogy a budai királyi palotában történt megnyitás után az országgyűléseket Pesten folytassák. 6 1861. április 6-án az országgyűlés megnyitása a királyi palotában meg is történik, és még aznap délután a képviselők testülete a Nemzeti Múzeum nagytermében megtartja első ülését. Már a második ülésén napirendre tűzi egy ideiglenes képviselőház építését, miután a múzeum nagytermének az akusztikája rossz, a nyári időszakban a hőség nagy, télen pedig a fűtés nehézségekkel jár. A képviselőház ezen az ülésen bizottságot küld ki a szükséges tervek és költségvetések elkészíttetésére, melyre az ország ismertebb építészeit szólítják fel. A megbízott építészek saját elképzelésük alapján, pontosabb program nélkül készítik el terveiket, s ezért a tervek széles skálája érkezik be elbírálásra. Ybl Miklós 3 tervet is benyújt. Fából megépítendő országház tervét — melynek építési idejét 6 hétben jelöli meg — a bizottság mint tűzveszélyest elveti. Az épület magában foglalt volna egy nagy tanácskozási, valamint két bizottsági termet. Felépítési költsége belső felszereléssel együtt 75 343,3! forint. Másik tervezete szerint Ybl a Nemzeti Múzeumhoz kapcsolódó épülettel biztosította volna a képviselőház tanácskozó termét, melynek költsége belső felszereléssel 93 000 forintot igényelt, míg a felsőház számára tanácskozóhelyül a Nemzeti Múzeum nagyterme maradt volna. Ybl harmadik terve a Lovardának képviselőház céljára történő átalakítása 32 685 forintos költséggel, a belső felszerelés nélkül. A bizottság egyiket sem javasolja elfogadásra. Hasonlóképpen elutasítja Metelkának a Lovarda átépítésére, valamint Ganz A. vasgyártulajdonosnak vasból 3 hónap alatt felépítendő képviselőházra vonatkozó tervét, melyben tanácskozótermet, 6 bizottsági termet és mellékhelyiségeket tervezett 58 000 forintos építési költséggel, a belső felszerelések költsége nélkül. Yblhez hasonlóan Wieser Ferenc építész is tervez a Nemzeti Múzeumhoz toldaléképületet, azonban a bizottság ezt is elutasítja, mert ez esetben a Nemzeti Múzeum mint országos intézet nem működhetne a képviselőház tanácskozásai miatt. További vitaalapot szolgáltathatott Kauser Lipót téglából építendő alsóházra, valamint Wieser Ferenc téglából létesítendő alsó- és felsőházra benyújtott terve és költségvetése. 492
