Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

1780—1847-ig Best város lakosságának száma 16 700-ról 100 ooo-re emelkedik, míg ugyanezen időszak alatt Buda lakossága 23 600-ról csak 39 ooo-re növekszik, és a városképe sem változik. Pest tervszerű városépítésének eredménye azonban a Lipótváros rendezett utcasoraival, a Duna partjának palotasora, a József tér és az Új vásártér. Ez utóbbit akkoriban a velencei Szt. Márk térhez hasonlítják. Ez azzal az életbe léptetett városi építési szabályzattal magyarázható, mely az Újvásártér körül csak emeletes házak építését engedte, amikor még a Belvárosban is elenyésző volt az emeletes ház. Budán a várvédelem érdekeit szem előtt tartva nagyobb szabású városrendezési terv nem is valósulhatott meg, Pestnek azonban ilyesmi nem vált kerékkötőjévé, s a városrendezés érdekei szabadon érvényesülhettek. A nagy iramban megindult városépítési munkák kitűnő építészeket csaltak Pestre. Ezek működési tere elsősorban a régi Szt. István-városra szorítkozott, ahol a jómódú polgárság mellett a nemesség is szívesen építkezett. Nem utolsósorban említendő Kossuth Lajosnak a Pesti Hírlapban kifejtett hírlapírói tevékenysége, amely a vármegyei politikai központok figyelmét Pestre irányította. Ezzel Pest város politikai központtá vált. A politikai hírlapírás szorosan összekapcsolódott Pest városával. Pest az 1860-as években tehát messze túlszárnyalta Budát, politikai súlya pedig megköveteli a politika irányítását, ami ebben az időben csak az országgyűlésen keresztül történhetett. Az „októberi diploma" kiegészítéseként 1861. február 26-án jelenik meg a „februári pátens", mely — akárcsak az „októberi diploma" — az országgyűlést Budára hívja egybe. A megyék és városok, de még Buda főváros is Pest városához fordul, tiltakozva a törvényesség megsértéséért, és kérik, gondoskodjon az országgyűlés számára megfelelő helyiségről, az anyagi fedezet tekintetében a rájuk eső részt vállalják.

4 Pest város közgyűlésének megválasztott bizottsága tovább kutat megfelelő helyiségek után és az 1861. március 15-i közgyűlésen beszámolnak az eredményről: a Nemzeti Múzeum nagytermét és mellékhelyiségeit a képviselők tanácskozási terméül jelöli ki, míg a főrendek számára a Lloyd társulat termeit biztosítják. A közgyűlés utasítja a kiküldött bizottságot a Lloyd társulat helyiségeinek a főrendek tanácskozásai számára történő sürgős átalakítására.

5 Már ez a közgyűlés tervbe veszi egy ideiglenes országház építését, helyéül először a Kálvin téri református templommal szemben álló piacteret jelölik ki, azonban mivel zajos, célszerűtlennek tartják, és ezért a volt egyetemi füvészkertet javasolják. Az országház építését a közgyűlés — az előreláthatóan hatalmas költségek ellenére — elkerülhetetlennek tartja, mert a Nemzeti Múzeum ilyen célra csak ideiglenesnek tekinthető, és huzamosabb időre tanácskozási helyiségül nem alkalmas. Az országban folynak a képviselőválasztások, a tanácskozási termek mindkét Ház számára Pesten biztosítva vannak, azonban az országgyűlés megtartásának helyéül törvényellenesen Budát jelölték ki. 491