Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Pereházy Károly: Régi pesti képviselőház = L'ancien édifice du Parlament hongrois a Pest 489-510

i86i. január 16-án Pest sz. kir. város közgyűlésén Rottenbiller Iyipót főpolgármester indítványában felhívja a közgyűlés figyelmét a közelgő országgyűlésre, és egyúttal bizottság kinevezését javasolja, melynek feladata lenne országgyűlési termeknek alkalmas helyiségeket megtekinteni, a szükséges építkezési vagy átalakítási költségekkel kapcsolatos terveket elkészíttetni. Ezen a közgyűlésen felterjesztéssel fordulnak a Helytartótanácshoz, hogy az 1848. IV. te. alapján az országgyűléseket ne Budán, hanem Pesten tartsák meg, ahogy azt a törvény kötelezően előírja.

1 A közgyűlés egyhangúan elfogadja az indítványt, megválasztja a bizottságot, és az 1861. február i-én megtartott közgyűlésen a bizottság jelentésében a felsőház részére a Nemzeti Múzeum nagytermét, míg képviselőháznak a Nemzeti Lovarda épületét javasolja. Ez utóbbinak országgyűlési célokra történő átengedését a Lovarda elnökének nyilatkozata alapján biztosítva látja. A bizottság országgyűlési helyiség céljára a régi izraelita imaházat, az egyetemi könyvtárt és a régi Grassalkovich-féle magtár épületét is megtekintette, ezeket azonban részint kisebb belső terjedelmüknél fogva, részint pedig hosszabb időt igénylő átalakítás, valamint nagyobb költségek miatt kevésbé alkalmasnak tartja. Ybl Miklós és Wagner János építészek a Lovarda, ill. a Nemzeti Múzeum nagytermének átalakításához a szükséges terveket és költségvetéseket el is készítik.

2 Időközben a Helytartótanács a felterjesztésre az alábbiakat közli: ,,miután a Lánchíd építésével Buda-Pest egybeforrt és Budán a törvényhozás kellékeinek megfelelő helységgel ellátott országház van, mindaddig, míg a közóhaj nyomán egy új országház iránt gondoskodva lenne, Buda a törvényhozás legillőbb székhelyének tekintendő." Rendelkezésre állt Budán az 1785-ben a volt klarissza kolostorból F. A. Hillebrandt által országház céljára átalakított épület (I., Országház u. 28 sz.), melyben 1790—91-ben, 1792-ben és 1807-ben az országgyűléseket tartották. Ebben az épületben az átalakítás kapcsán képezték ki a két emelet belmagasságú alsó- és felsőház termeit, mely gazdag architektúrájú intérieurjével az országgyűlési tanácskozások színhelyének megfelelő volt, sőt a közelgő országgyűlésekre való tekintettel azt rendbe is hozták, és kellően bebútorozták. A „rebellis" magyarság azonban nem nyugszik bele, hogy az országgyűlés Budán legyen, és 1861. február i-én a közgyűlés ismét felterjesztéssel él a főkancellárhoz, melyben leszögezi, hogy az 1848. IV. te. az országgyűlés helyéül Pestet tűzi ki, továbbá Pest anyagi, szellemi élete sokkal előnyösebb, „Budavára, mint katonai hely a törvényhozásnak sem anyagi, sem szellemi céljával semmi összhangban nincs, azon túlmenően az országgyűlési tanácskozási termek biztosításáról is gondoskodott".

3 Pest városának kívánsága nemcsak azért volt indokolt, mert a törvény kifejezetten Pestet jelöli meg az országgyűlés helyéül, hanem azért is, mert ebben az időben Pest városa messze túlszárnyalta Budát. 490