Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mályuszné Császár Edit: A főváros színházi életének megmagyarosodása, 1843-1878 = Die ungarische Sprache gewinnt die Oberhand im Theaterleben der Hauptstadt, 1843-1878 445-487

38 Szigligeti javítása az Egressy átdolgozta Don Carlos kéziraton éppen úgy felismerhető (Kelmenfy—Hazucha fordítása), mint az ötvenes évek Kövér, Dobsa, Obernvik kéziratain, vagy Vajda János Ildikó-ján. L. a kéziratokat OSzK. SzO. 39 Egressy rendezéseiről szépen kidolgozott kéziratok OSzK SzO.; pl. Vahot /., Mária királynő. (Bem. 1856. jún. 30.) Hegedűs L., Nagy Lajos és kora. (Bem. 1856. szept. 22.) Dumanoir és D'Ennery, Don Caesar de Bazan. (Cenzúrán 1857. dec. 26.: fővárosi bemutatója 1844-ben volt.) 40 Vö. Török P., Pest-Buda 1850 ben. Statisztikai Közlemények. Szerk. Illyefalvi Lajos. Klny : é. n. — Rakodczay-P., Válogatott írásai. Bp. 1961, 15. — Balatonfüredi környezet: Dobsa : Világismeret. Bem. 1850. nov. 30. ^Horváth i. m. II. köt. 334—335. 42 Török szerint Pesten kisiparos, alkalmazott és gyárimunkás 1850-ben kb. 12 000 lehetett, ezek közül 5700 német és csak 3200 magyar, a többi más nemzetiségű. (I. m. 83.) Tormay 1855-ben a legszegényebbeket három kategóriába osztja: zsellérek, kertészek, napszámosok 6661, segédek és segédmunkások 12 080, cselédek 10 130-an vannak. Az önálló kisiparosokat a kereskedőkhöz számítja, velük együtt 11 581 fő adózik. Ő azonban nemzetiségi megkülönböztetéssel nem él. A 46 734 adózó családfőből így is nagy a 3 szegény kategória száma: 28 871. (C. Tormay, Statistik der Bevölkerung. Pesth 185*5.) 43 Lőwe vendégszereplésének színlapját 1. OSzk. SzO 1852. Ml. A Wallen­stein: 1852. okt. 30. - Uo. a bohózati előadások színlapjai is: Der falsche Prophet, a Nemzeti Színház híres Próféta (Meyerbeer operája) előadásainak kifigurázása volt. List und Dummheit oder: Die Jagd nach einem Meyer !, Müller zenéjével típusa volt a régmúlt idők német színházi bohózatainak. Utolsó előadása a Vigadó­teremben is bohózat volt: Die Jagd nach dem Strohhut címet viselte. (L. a szín­lapokat OSzk. SzO.) 44 A színház pontos leírása: Pőv. Lt. Tan. ir. V. 39/859. A részvénytársaság 150 részvény felett diszponált, darabonként 400 Ft értékben. A színházépítéshez tehát összesen 60 000 Ft gyűlt össze. Ez azonban nem volt elég, még 12 400 Ft kölcsönt kellett a részvényeseknek felvenniük. A részvénytársaságot így a köl­csön törlesztése, azután a hat százalékos kamat fizetése, az épület fenntartási, kezelési és biztosítási költségei terhelték. Ennek fejében 25 éven keresztül — a szín­ház fenn sem állt ennyi ideig ! — a részvénytársaságot illette meg minden téli, vagyis főszezonbeli előadás bruttó bevételének 15, a nyári hónapokban pedig 10%-a. Ez a jövedelem az első évben (1853—54) több, mint 16 000 Ft volt, a további években pedig kb. 15 000. (OL.—Htt. Ein. 1863. Fons IV. D. 6382/ ein.) A szín­házról Rákosi i. m. i. h. 45 A megnyitást hirdető nyomtatvány: „Pesth. Theater —Nachricht. Der ergebenst Gefertigte gibt sich die Ehre dem P. T. Publikum die Anzeige zu machen, daß das neuerbaute deutsche Theater auf dem neuen Marktplatze Morgen Sonntag d. ersten Mai eröffnet wird, zur Aufführung kommt Die Jungfrau von Orleans. Romantische Tragödie in 5 Aufzügen und einem Vorspiele von F. W. Schiller. — Der Plan und die Ausführung des Theaterbaues von Hrn. August Pollack, Baumeister. — Die Malerei des äußeren Schauplatzes von Hrn. Josef Kubier, academischer Maler aus Wien. — Die beiden Vorder-Cortinen, der Prologsaal, die Walddekoration des Vorspiels der Dom zu Rheims, vom k. k. Hoftheater­Decorateur Hrn. Lehmann. — Die übrigen Dekorationen sind von Hrn. Joachimo­vich, Neefe und Deny. — Die Maschinerien eingerichtet von Hrn. Hock, Maschi­nist aus Wien. — Sämmtliche Tapeziererarbeit von Hrn. Wenzl Appiano." — A helyárak egyébként az új, nagy színházban sem emelkedtek: páholyok 5, 4 és 3 forintos árban voltak válthatók, a zártszékek ára 50, 40, illetőleg 30 krajcár volt» a legolcsóbb jegy a karzaton pedig 10 krajcár. 46 Helytartótanácsi jelentés a Német Színház abszolutizmuskori ügyeiről. (OL. Htt., Ein., 1863. Fons IV. D. 6382/eln. — Főv. Lt. Tan. ir. V. 39/859. 47 1853. máj. 16-án, Donizetti Belizár-ját. L. a színlapot OSzk. SzO. — A sor& iróniája, hogy Ernstné később a Nemzeti Színház tagjává lett, fia, a híres énekes* Ernst Henrik pedig a pesti Színi Tanoda operai tanszakán végzett. 482

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom