Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Urbán Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban = Le recrutement des Honveds a Pest-Buda en 1848 403-444

ill. az elesettek özvegyeiről és gyermekeiről gondoskodni? mi a terve a zászlóaljjal, ha már harctéri szolgálatára nincs szükség? kinek a parancsnoksága alatt fog a zászlóalj állani — ha a város azt saját mozgó alakulatának tekinti? — Az augusztus 24-én tartott közgyűlésről Rottenbiller azután megnyugtató feleletet továbbított Batthyánynak.

180 A kérdésekre válaszolva közölte a minisztériummal, hogy a zászlóaljat teljesen a honvédek mintájára kívánják szervezni és kiképezni, a felette való rendelkezés, tetszés szerinti feloszlatás, valamint a tisztek kinevezésének jogát teljesen a kormányra ruházzák. (Utóbbi esetben azzal a kéréssel, hogy a tiszti kinevezéseknél hasonló képességűek esetében a pestiek részesüljenek előnyben.) Egyedül a szolgálat közben megrokkant tisztek vagy az elesettek özvegyeinek és árváinak ellátását hárították a minisztériumra, mivel a zászlóalj a rendes honvédzászlóaljak mintájára lesz szervezve, így tisztjei miben sem különböznek a rendes honvédtisztektől, kikről ugyanis az állam gondoskodik. Rottenbiller levele végén külön hangsúlyozta, hogy a 60 000 forintot a pénzügyminisztertől nem előlegként, hanem a Kereskedelmi Banktól csak kölcsönként kérték. A választ Baldacci ezredes is megnyugtatónak tartotta, ezért augusztus 27-én javasolta a miniszterelnöknek, engedje meg Pest városának, hogy a toborzást „mind helyben, mind a környéken" megkezdhesse.

181 Egyben indokoltnak találta a városnak a Kereskedelmi Bank irányában támasztott kérését is. Ezek alapján Batthyány hozzájárult a kérés teljesítéséhez. Bécsi útja miatt az őt helyettesítő Szemere Bertalan engedélyezte augusztus 2ç-én a toborzás megkezdését. Egyidejűleg utasította a pénzügyminisztert — aki áttette Pest hozzá intézett kérelmét is a miniszterelnökhöz —, hogy a kért pénzösszeg biztosításához a szükséges lépéseket tegye meg.

182 Pest városa Batthyány engedélyét az augusztus 31-i közgyűlésen tárgyalta meg. Az itt fölmerült aggályok miatt azonnal kérték a miniszterelnököt, hogy a városban folyó egyéb toborzásokat mindaddig, míg a zászlóalj létszáma nem teljes „minden lehető összeütközések és félreértések" elkerülése érdekében szüntesse be.

183 Az engedély hírére sietve elkészített toborzási hirdetmény ugyancsak augusztus 31-i dátummal jelent meg a főváros utcáin.

184 A Iyángh Ignác (a toborzó bizottmány elnöke) aláírásával megjelent felhívás Pest városa nevében felszólítja „nem csak a kebelbéli lakosait, hanem a vidékieket is, hogy az általa felállítani s tökéletesen felszereltetni elhatározott pesti önkéntes zászlóaljba közülük álljanak be mindazok, kik a haza megmentésére még előbb, sem mint a törvény fogná őket majd kötelezni, vérüket és életüket felajánlani készek." A hirdetmény a közgyűlési határozat értelmében közölte, hogy a legfeljebb három évig tartó szolgálat befejezése után (a szolgált évek számától függően) minden önkéntes pénzjutalmat kap, a beállott iparos- és kereskedősegédeket ezen felül „minden díj és remek nélkül" veszik fel az iparosok és kereskedők sorába. Ezzel a felhívással tehát augusztus 31-én végre kezdetét vehette a pesti önkéntes zászlóalj, ahogy rövidesen nevezték: a „pesti csatárok" toborzása. 430