Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

statisztika szerint 407 ház állott a Józsefváros területén, s ebből 290 tartozott a Pacsirtamezőhöz; tehát míg 1734-ben a Horváth Mihály tér és a Mátyás tér körül kialakult település a Józsefváros területén épült házak 88%-át mondhatta sajátjának, addig 1772-ben csak 71%-át.

35 Az 1772-es statisztika azt is mutatja, hogy a Pacsirtamezőt ez időben még különálló települési egységként tartották számon. Az 1780-as évek folyamán e település teljesen összeépül városrészünk belső részével, s Pest magába olvasztja legrégibb „elővárosát". A XIX. század elejére már az emléke is elmosódik, és az új nemzedék nem ezt a vidéket, hanem a Terézvárosnak a Iyövölde tér felé eső részét nevezi Pacsirtamezőnek. II. József korának Józsefvárosát Ballá Antalnak 1784 és 1789 között helyszíni felmérés alapján készült várostérképe tárja elénk.

36 Ezen a kertek és a szőlők között 580 házat és gazdasági épületet számlálhatunk meg. Városrészünk házai a XVIII. században néhány kivételével földszintesek

37 és általában vályogból készültek.

38 2. Népesség és közállapotok A Józsefváros területének folyamatos betelepüléséről a Rákócziszabadságharcot befejező és követő évektől kezdve beszélhetünk, városrészünk tehát — történelmét e szempont szerint ítélve — éppen napjainkban 250 éves. A szabadságharc idején nem merészkedett Pest lakossága tartósan a város falain túlra, arról pedig, hogy itt már régebben is letelepedtek volna, nincsenek határozott adataink. Amint 1712 körül az Illéskútnál a polgárok első majorjai megépültek, szükségszerűen itt kellett letelepedniük az első gazdasági cselédeknek is, akik a polgárok földjeit megművelték, állataikat gondozták. A régi pesti hagyatéki leltárak a majorok leírásánál az azokban lakó majorosokról, juhászokról, csordásokról és számos más cselédről tesznek említést. Ezek száma az 1718-ban összeírt 12 józsefvárosi majorban megközelítette a 100 főt. A következő évtizedekben, amint a város mezőgazdasága, különösen pedig állattenyésztése erősebb fejlődésnek indult, a majorok már nem voltak képesek befogadni a napszámosok növekvő számát. A polgárság arra kényszerült, hogy a majorok és a szántók közelében házhelyeket osszon cselédei számára, ami 1730 körül a Pacsirtamező-dűlőben meg is történt. Mennyi lehetett a Józsefváros területén lakók száma a Pacsirtamező megalapításának évtizedében? Erre vonatkozóan statisztikai adatok nem maradtak fenn, de ha megelégszünk megközelítő, becsült számértékkel, úgy biztosan támaszkodhatunk egy, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban őrzött, 1736-ból származó Összeírásra.

39 Ez 236 kenyérkereső lakost sorol fel, akiknek mind a város falain kívül volt a házuk, illetve az állandó lakásuk. Tekintve, hogy 1736-ban 152 külvárosi házból 122 volt józsefvárosi, az előbb említett lakosok közül mintegy 190 élhetett a Józsefváros területén. Ha feltételezzük, hogy egy kenyérkeresőre 3 eltartott jutott, s egy házban 6—7 ember találhatott hajlékot, úgy 1736-ban mintegy 750—800 főre becsülhetjük a Józsefváros lakosságának számát. Pon342