Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362

tosabb következtetésre tudunk jutni az 1777-es népességszámot illetően. Ez évben, amikor felmerült az a gondolat, hogy a Józsefváros önálló plébániát és templomot kapjon, a helybeliek arra hivatkoztak, hogy a városrésznek 2988 katolikus hívője van. Tekintve, hogy a lakosság mintegy 95%-a az említett felekezethez tartozott, a lakosok összlétszámát 3140—3170 főre tehetjük. Az első, városrészenkénti népszámlálás 1806ban volt Pesten

40

, ennek megállapítása szerint a Józsefváros lakossága 6960 fő.

41 Városrészünk népmozgalmát csak 1777-től tudjuk figyelemmel kísérni, ugyanis 1777 novemberétől rendelkezésünkre állnak a Horváth Mihály téri katolikus plébániahivatal anyakönyvei. Bár az ezekben feljegyzett adatok nem mutatják az összlakosság népmozgalmát, de mivel a XVIII. században az itteni népesség mintegy 95%-a katolikus volt, ezért az anyakönyvek adatai az egész városrész népmozgalmára jellemző képet nyújtanak. A születések és halálozások (keresztelések és temetések) száma 1778 és 1799 között a következőképpen alakult: Születések Halálozások Természetes Év száma száma szaporodás 1778 247 226 21 1779 214 228 —14 1780 248 199 49 1781 249 276 —27 1782 241 240 I 1783 263 402 ~I39 1784 250 294 —44 1785 288 352 —64 1786 312 255 57 1787 328 288 40 1788 284 342 -58 1789 282 346 —64 1790 251 289 —38 1791 285 307 —22 1792 318 254 64 1793 293 252 4

1 1794 339 295 44 1795 295 288 7 1796 299 232 67 1797 267 286 —19 1798 332 347 —15 1799 347 409 —62 összesen 6232 6407 —175 A városrész természetes szaporodása tehát negatív volt, de a népesség száma mégis állandóan növekedett a viszonylag nagymérvű (évi 150—200 343