Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása = Die Entwicklung des Vorstadtbezirkes Josefstadt 329-362
tovább nem fejlődhetett, mivel útjában állt a Mosel család szántóföldje. A Józsefvárosnak ez a nagybirtoka csaknem száz évig akadályozta e környék betelepülését, s így a XVIII. században a Körút vonalán túl nem jöhetett létre keresztutca, amely az Üllői utat a Baross utcával összekötötte volna. A Felsőduna utca (ma Vajdahunyad utca) sorsát is a Mosel-szántó döntötte el, ez kényszerítette arra, hogy zsákutca maradjon. Iyakói idővel Zsák utcának nevezték el, s ezt a nevét még akkor is megtartotta, amikor házsora elérte az Üllői utat, s zsák jellege így megszűnt. A Vajdahunyad utca és a Körút vonala között még néhány majorgazdaságot találunk; itt volt többek között Szalay István majorja, amelyről már a közeli mocsárral kapcsolatban tettünk említést. A József körútnak a Baross utca és az Üllői út közötti szakasza eredetileg Serfőző utca, erre volt ugyanis a városi serfőzde. Topográfiai leírásunkat a Nagyvárad térnél végezzük. Itt keletkezett a XVIII. század utolsó éveiben az Orczy-kert, amelyről annyi elragadtatással beszél Leyrer József, Pest egyik legrégibb városleírásának szerzője. 22 Városrészünk kialakulását nehéz korszakokra felbontani. Igaz, hogy közigazgatásának története adott időpontok által határolt szakaszokra osztható, azonban ezek a szakaszok nem fedik településtörténetének egyes korszakait. Közigazgatástörténeti szempontból a XVIII. század folyamán négy dátumot kell kiemelnünk. 1733. január 5-én Pest város tanácsa Pindter Mátyás téglásmestert nevezte ki a Józsefváros területén létrejött új település, az ún. Pacsirtamező elöljárójává. 23 Pindter és az őt követő külvárosi bírák tulajdonképpen nemcsak Pacsirtamezőnek, hanem az egész városfalon kívüli területnek voltak az elöljárói. Ez időben a többi, később hatalmas külvárosok (Terézváros, Ferencváros, Lipótváros) területén csak kevés ház állt, s így ha külvárosról beszéltek, csak a Pacsirtamezőt értették. A következő évtizedek során a Terézváros területén is népes település alakul ki, amely nagyságának tudatában önállóságát követeli. 1766-ban, az eddig egységes pesti külvárost két részre osztották; a Kerepesi úttól, tehát a mai Rákóczi úttól északra a Felső-, délre az Alsó-külvárost szervezték meg új közigazgatási egységekként. A következő fontos dátum városrészünk történetében 1777. Ugyanis ez év november 7-én mondta ki a tanács, hogy az Alsókülvárost ezentúl Józsefvárosnak nevezik. Józsefváros alatt ekkor tehát a mai József- és Ferencváros területét értették, mivel az Alsó-külváros mindent magába foglalt, ami csak a mai Rákóczi út vonalától délre terült el. A Ferencvárost mint önálló közigazgatási egységet 1792-ben szervezték meg. 24 Ekkor jöttek létre városrészünk sokáig zárt egységet képező határvonalai; ettől fogva ha Józsefvárosról beszéltek, ezen a Múzeum körút, a Rákóczi út, a Mező Imre út és az Üllői út által határolt területet értették. 1792-től 1950-ig határai nem változtak, napjaink VIII. kerülete azonban túlterjed a Józsefváros határain. Településtörténeti szempontból három korszakot különböztethetünk meg. A török hódoltság megszűntétől 1730-ig terjedő időben már 22* 339
