Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

is értelmezhető: a tényleges anyamonostor, Turóc, Prémontré filiája volt. Nagyon elképzelhető, hogy a tatárjárás utáni években (1252) alapítani kezdett új premontrei monostor, a nagy pusztulásban súlyos személyi veszteségeket szenvedett többi kolostorból nem nyerhetett az alapításához megfelelő nagyságú konventet. így látszik természetesnek, hogy a király a francia apátságból hozta Turóc első szerzeteseit. Tizenkét év múlva Turóc már annyira megerősödhetett, hogy a dunai szigetre a rendi Consuetudókban előírt tizenkét szerzetest (az apáton kívül) elküldhette.

47 Későbbi adatok meg éppen arról beszélnek, hogy a csúti monostorban egykor, azaz talán az alapítás után rövid ideig tartó virágzás idején tizenöt szerzetes élt.

48 Ez a szám természetesen csak a kórusszerzetesekre, a rend kanonokjaira vonatkozott. A laikus testvérek, a konverzusok számát adatok hiányában meghatározni lehetetlenség. * Csút monostor alapítás-történetének első része a Turócról érkező új konvent megjelenésével befejeződik. Az előzmények — mint láttuk — nagy messzeségbe nyúlnak vissza, egészen az első király, az államalapítás és a magyar kereszténység meggyökereztetésének idejéig. István király családi „keresztelő egyházából" az idők folyamán archipreshyteratus majd később archidiaconatus lett, azaz a királyi család birtokát az esztergomi érsek nevében igazgató főesperesség. Ennek Örökébe lép az egyházmegyei joghatóság változásával az új, még mindig Szent Euszták nevét viselő, és ezzel az Árpádok keresztény értelmezést is nyert, egyik eredetmondájának kapcsolatát őrző prépostság, IV. Béla másik alapításának, Turócnak leszármazottja. II A Csút-szigeti esperesi egyháznak premontrei monostoregyházzá történő alakulását megelőző, most vázolt állapota, valamint az átalakítás közvetlen körülményei is azt a következtetést sejtetik, hogy IV. Béla és V. István csúti prépostsága méltóképpen zárja le az Árpádok monostoralapításainak a sorát. De nem ez történt. Szent Leusták királyi egyháza a többi királyi monostor, de a premontreiek királyi alapítású egyházai között is egyik legjelentéktelenebb maradt. Ha az okot keressük, elsőrendű, segítséget nyújt a magyar monostorok által a Prémontréban tartott általános káptalangyűlés költségeire és a közös rendi kiadásokra fizetett taksák 1320-ban készült jegyzéke.

49 „Insula Thut", amint a jegyzékben olvassuk, csak két rajnai forintot fizet. Sajnos, a taxatio kulcsát nem ismerjük, így a jövedelem egészére nem tudunk visszakövetkeztetni. Csútmonostor két másik királyi egyházzal, az ekkor már erősen hanyatlóban levő Váradhegyfokkal és a mindig kicsiny és szegény Nyulak szigetével együtt a kis jövedelmű, gyenge javadalmazású nemzetségi monostorok között szerepelt. Ezek átlagos jövedelme maximálisan 3 rajnai forint (rfl.) taksa alapjául szolgált, miután a 4 rfl. már az átlag fölé emelkedik. 16