Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Mezey László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei, 1264-1371 = Die Gründungsgeschichte und die ersten Urkunde des Stiftes Csútmonostor 7-42

A szegényebb monostorokra egy összegben vetették ki a taksát, s az összeget azok számával elosztva jött ki egyenként számítva a 2 rfl., bár a hozzájárulás a tényleges anyagi helyzet szerint monostoronként változhatott 3 rfl. felső határig. Önállóan szerepel Turóc 14, Lelesz 12, Jászó 8, Bozók, Ság 6, Tűrje, Zsámbék 4 rfl.-al. Csútmonostor tehát a sokat igérő előzmények ellenére, a nagy jövőt sejtető, az oklevelekben pompázatos stílussal kifejtett királyi elképzelésekhez képest, alapítása után fél századdal eléggé nehéz helyzetben van. Az ok csak az alapítvány gazdasági vonatkozásaiban lehet. Nézzük tehát ezeket. * Amikor az első lakók megjelentek a csúti szigeten, a kor szokása szerint készített ideiglenes szállásukon, faépületekben,

50 a birtokok kijelölése már megtörtént. IV. Béla alább még külön is ismertetendő oklevelében

51 felsorolja az utolsó Árpád-házi királyi monostor fenntartására kijelölt fekvőségeket és haszonvételeket. Az első oklevél a monostor helyéhez közelebb fekvő birtoktestek felsorolását tartalmazza. A pápai privilegiálisok és a külföldi kolostoralapító oklevelek, különösen a nyugati országokban, elsőnek a monostor helyét — locus monasterii — szokták megemlíteni.

52 Ez magában foglalta az épületeket, tehát az apátság templomát, a kolostorépületet a melléképületekkel, a kerteket és közvetlenül a kolostor lakói által művelt földeket, amiket nagykiterjedésű fal vett körül, az ún. praecinctus.

53 A ,,

locus monasterii" említése IV. Béla oklevelében nem szerepel, de külön, a birtokok között a monostor szigetét sem említi. Ennek talán az lehetett az oka, hogy a szigeten a prépostságon kívül más település akkor nem létezett, viszont a sziget egészében, a monostor épületein kívül, a közvetlen használatra művelt, monostori „háztáji" birtok, tehát „praecinctus" volt. Csút monostor esetében, a külvilágtól a Duna vize által jól elkülönített sziget gyümölcsöseivel, veteményeskertjével, valamint a kolostor közvetlen használatában levő állatállomány erdei legelőivel és kaszálóival fal nélkül is jól betöltötte a „praecinctus" szerepét. Különös részletességgel foglalkozik viszont a Csút földre vonatkozó intézkedésekkel. Ez a birtok akkor, úgy látszik, még nem volt, vagy nem teljesen volt betelepítve. Esetleg a tatárpusztítás után még csak ekkor kezdték újratelepíteni. A „terra" elnevezés, szemben a mindig lakott helyet jelölő „villával" ezt a nézetet támogatja. Az új telepesek, hospesek helyzetét a király, vagy az intézkedését sugalló prépostság mindenesetre javítani igyekszik. A birtok, a terra faluvá fejlesztését olyan intézkedések segítik elő, amik meglehetős hasonlatosságot mutatnak éppen a premontreiek ekkori, más, urbariális jellegű, a telepesek jogait és kötelességeit összefoglaló irataival. Ilyenekkel találkozunk Jászó és Bozók esetében.

54 Csút monostorfahának jogai eléggé messze terjedőek?

5 és megközelítik a későbbi oppidum egyes lényeges jogait. A falunagy, villicus szabad választását és ennek a kisebb ügyek tekintetében (nagyobb erőszakoskodásokat, tehát a vérontást kivéve) bírói illetékessé2 Tanulmányok Budapest múltjából 17