Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151
birtokában. Lukcsics i. m. I. köt. 87, 216. reg. — I,. még a 36. jegyzet. Meghalt 1430. jún. 27. e. Lukcsics i. m. I. köt. 257, 412. reg. 128 Miklósy Z., Hiteleshely és iskola. Levéltári Közlemények 18—19 (1940— 1941) 174.: Item fuerunt sacerdotes duodecim denominati capellani domini regis. Történelmi Tár 2 (1901) 245.—Zsigmondkori okit. I. köt., 527, 4779. reg. (1391. máj. 21.) 129 Miklósy i. m. 173. 130 Gárdonyi A., A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. Századok 48 (1914) 94—98. 131 A királyi kápolnaispán visegrádi curiájáról (1341) 1. Kumorovitz L. B, A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. (A királyi kancellária fejlődése a XIV. és XV. század fordulóján. A továbbiakban: Kir. kápolna isp. . .) Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1942/43. évi Szekfü Gyula Emlékkönyve. 461, 42. jegyzet. Mivel Fejér szövege hibás, az i. jegyz. 9. sorában a „neque verő" szavakat „usque sero"-ra kell javítani. (OL,. Dl. 40871.) 132 Uo. 465—466. 133 Miklósy i. m. 174. 134 1404-ben például Alcsebi Miklós királyi kápolnaispánt királyi káplánnak is mondják (Zsigmondkori okit. II. 1. 358., 3040. reg.), 1414-ben pedig Zsigmond összefoglalóan káplánoknak nevezi kápolnája papjait. OL. Dl. 39 278. 135 pi 1363-ban „magister Nicolaus clericus capellenostre"-rclír I. Lajos király (OL. Dl. 41543), 1418-ban pedig: Liblow-i György fia János, clericus dioc. Strig., magister in artibus et Sigismundi. . .regis familiáris. Lukcsics i. m. I. köt. 55, 46. reg. 136 L. 8. jegyzet. 137 L. 126. jegyzet. 138 L. 36. jegyzet. 139 L. 29. és 33. jegyzet. 140 honorabilibusviris. . .Egidiopreposito, Nicolao lectore, Thoma cantore. . . Házi J., Sopron szabad királyi város története. I. 2. Sopron 1923, 263. Azt, hogy ez a Miklós volt a királyi kápolna cantora, bizonyítja az esztergomi Keresztény Múzeum egyik képe, melyet Tamás mester kolozsvári festővel ő festetett 1427-ben. A kép felirata a következő: „Item istam Tabulam fecit fieri honorabilis vir dominus Nicolaus de sancto benedicto, filius Petri dicti Petws, lector et canonicus ecclesie Iauriensis cantorque capelle regie maiestatis per magistrum Thomam pictorem de Coloswar". Magyarország műemléki topográfiája. (Szerk. Gerevich T.) I. i, Esztergom, i. r. Esztergom műemlékei. Bp. 1948, 16. (Erre az adatra Zolnay L. volt szíves felhívni a figyelmemet.) 141 L. 40. jegyzet. 142 L- 29. jegyzet. 143 L. 28. jegyzet. 144 L. 35- és 39. jegyzet. 145 II. András 1209-ben „recordantes ecclesie beati Adalberti. . ., quam matrem regni esse et nietropolim quamque patribus et predecessoribus nostris cum insignibus fidei sacr amenta regalibus amministrare constat; in nostre coronationis memóriám, quam desursum capiti nostro per manus. . .Iohannis archiepiscopi Strigoniensis deus imponere dignatus. . ."az érseknek 100 márkát adományoz. Mon. Eccl. Strig. I. köt. 185. — Mezey L., Két magyar vonatkozású decretalis értelmezéséhez. Századok 93 (1959) 419—420. — 1538-ban Várdai Pál esztergomi érsek azt vallja, „quod est primas Hungáriáé et plebanus regum pro tempore, quorum animarum curam habet". Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. köt. Bp. 1906, 297. — Jankovich, (a 9. jegyzetben i. m.) 69—76. 146 A cancelláriának és a capellának a kapcsolata például Angliában a XII. század végén már csak liturgikus jellegű. Becket Tamás Vita-jában (1175—1181) ezeket olvassuk: „Cancellarii AngÛae est, ut secundus a rege in regno habeatur, ut altera parte sigilli regii, quod ad eius pertinet custodiam, propria signet mandata, ut capella regis in ipsius sit dispositione et cura, ut vacantes archiepiscopatus, abbatias et baronias cadentes in manu ipse suscipiat et conservet, ut omnibus 144
