Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

terméketlen földű, az olcsó borárak miatt szegény és adósságokban vergődő Budán a szövőipar meghonosítására tett javaslatot. Germeten 1732. évi tervében tulajdonképp még nem manufaktúrára gondolt. Elképzelése szerint a szövőipart háziiparszerűleg kellett volna meghonosítani, olyan formában, ahogy ez Bécs külvárosaiban és Sziléziában is meghonosodott. A budai tanács a tervet helyeselte, külföldi iparosokat ilyen célból hajlandónak is mutatkozott befogadni. A vállalkozás pénzelésére azonban nem volt kapható, mert szerinte az ilyen vállalkozások igen kockázatosak, lényegében a dologból semmi sem lett, a pénzhiányon és a céhek ellenállásán ez az életrevaló s a háziiparból a manufaktúrába való fejlődés lehetőségeit magában rejtő terv meghiúsult.

28 A következő terv 1743-ban a helytartótanácstól való. Ez persze nemcsak Budára, hanem más városokra is vonatkozott. A katonaság ruházkodásának olcsóbbá tétele céljából a városokat manufaktúrák létesítésére szólították fel. A budai tanács ismét a javaslat ellen foglalt állást, munkáshiányra, a gyapjú hiányára és drágaságra hivatkozott. Többek között felhozta azt is, hogy Budán nincs ványoló malom, a posztókészítők Tatára járnak ilyen célból. A posztószövő mesterek sem mutattak nagy kedvet a vállalkozás iránt, kijelentve azt, hogy olyan olcsón, mint más tartományokban, posztót készíteni nem tudnak. A felszólítás nyomán a céhek elvállaltak ugyan közösen különféle katonai ruházati megrendeléseket, ebből a gyakorlatból azonban nem fejlődött ki manufaktúra Budán.

29 Csupán a XVIII. század második felében jelent meg Budán az első polgári vállalkozó, Wurm Gottfried paszománykészítő mester személyében. Wurm 1755-ben paszomány részére való arany-, ezüst- és selyemhuzal készítő fabrikát akart létesíteni, s fogyasztóközönségül a katonaságot és a nemességet akarta megnyerni magának. A városi tanács, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen vállalkozásra sok pénz kell, javasolta az engedély megadását, de kikötötte, hogy húsz éven belül senki más ilyen gyárra engedélyt ne kapjon. Arra vonatkozólag, hogy a gyár megalakult és működött is volna, nincsenek adatok.

30 A továbbiakban, egészen II. József koráig, budai manufaktúra-alapítási kísérletről nem tudunk. A városi tanács 1762-ben és 1769-ben, válaszolva a helytartótanácsnak a manufaktúrák felállítását szorgalmazó rendeleteire, eddigi álláspontjával ellentétben manufaktúrák létesítését már inkább lehetségesnek tartotta, csupán a pénzhiány miatt panaszkodott továbbra is. Elsősorban selyem- és gyapjúszövő fabrikák létesítésében látott lehetőséget.

31 Míg Buda városában manufaktúrák alapítására vagy annak kísérletére a század első feléből vannak inkább elszórt adataink, Pest ilyen téren a század második felében nyomult előtérbe. Az első kísérlet itt is főúri kezdeményezés volt. Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek a várostól 4000 Ft-ért megvette a Belvárosban, a Hatvani kapu közelében fekvő, 408. sz. volt szegényházi épületet, s ezt 1755—56-ban fabrika céljára alakíttatta át. Minderről az iratok annak kapcsán tudósítanak, hogy az érsek építkezés közben a várossal telekvitába bonyolódott. A fabrika épü293