Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

léte 1756-ban már tető alatt is volt. Arra vonatkozólag, hogy az érsek milyen fabrikát akart létesíteni, s hogy ez a fabrika működését valóban meg is kezdte volna, további adatok nem állnak rendelkezésre. Valószínű, hogy a városnak a telekkiigazítással kapcsolatos akadékoskodásai manufaktúra-ellenességéből származtak, s a főúri kezdeményezés, a Mercy-féle kísérlethez hasonlóan, itt is meghiúsult.

33 Az időrendben ezt követő kísérletnél már a manufaktúra alapításának jellegzetes korabeli vonásait figyelhetjük meg. A savojai Arrasból (Franciaország) származó, Pesten 1757-ben polgárnak felvett Bernáth Jakab bársony- és gyapotflórkereskedő kísérelte meg 1773-ban egy pamutárut készítő gyár alapítását. Bernáth tehát a manufaktúristának kereskedő-vállalkozó típusa. Azonban e „szerep" betöltéséhez nem rendelkezett elegendő tőkével, bár í 6 000 Ft értékű háza, telke és néhány ezer forint értékű áruja is volt. Osztrák és nyugati mintára állami támogatásért folyamodott, s ezért a kincstártól 8—10 000 Ft-nyi kölcsönt kért, tekintettel arra, hogy ilyen gyár felállítása nagy költségekbe kerül, s amíg kifizetődővé válik, sok áldozatot követel. A magyar kamara pártfogolta Bernáth ügyét, a kölcsön dolgában azonban a városhoz utasította. Pest — amint erre már utaltunk — a kölcsönadás elől azzal tért ki, hogy a városnak nincs ennyi pénze. Bernáth kérelme újból a kamarához került, s rövidesen azt közölték vele, hogy az uralkodó a kölcsön iránti kérelmét elutasította.

33 Bármennyire negatív jellegű volt a bécsi kormány ipari politikája Magyarországgal szemben, a merkantilista iparosítás egyes módszerei mégsem maradhattak teljesen hatástalanul hazánkban. Egy ilyen módszer volt a szegényházak, árvaházak lakóinak, a katonaságnak mesterségre való taníttatása, s ezáltal manufaktúrák létesítése. így vált lehetővé pl. a pesti rokkantak házában (Invalidus-ház, a mai központi tanácsi épület) egy posztó- és pokrócfabríka létesítése, amelyről egy 1776. évi városi jelentés tesz említést.

34 E fabrika jól beleillett a bécsi körök elkép-, zeléseibe is. A katonaság ellátását szolgáló manufaktúrák Magyarországon a támogatásra érdemes ipari létesítmények közé tartoztak. Sajnos, a fabrikáról részletes adatok nem állnak rendelkezésünkre, úgy látszik, nem sokáig működött, mert a források hallgatnak róla. A rokkantak házában létesített fabrika az állami manufaktúrák sorába tartozott. A II. József kora előtt Pesten megfigyelhető vállalkozások közül különös figyelmet érdemel Okenfusz Antal harisnyakészítő mester vállalkozása. Okenfusz — amint ez a működésére vonatkozó elszórt adatokból kihámozható — a nyugati mintájú „Verleger" úgyszólván egyedüli képviselője Pesten 1780 előtt. Amint 1789-ben fiával, Okenfusz Tádéval keletkezett hagyatéki vitájával kapcsolatban elmondja, a 60— 70-es években egyhamar abbahagyta a kevés jövedelmet hozó harisnyakészítő mesterséget, s a sokkal jobban jövedelmező gyapjúkereskedésre tért át, s ebből vagyonosodott meg.

35 Ő maga csakugyan abbahagyta a harisnyakészítést, azonban egyéb adatok arra mutatnak, hogy annál több harisnyát és egyéb gyapjúcikket készíttetett másokkal, s ezekkel kereskedett mint céhmesterből lett vállalkozó (Verleger). Jól látható ez az 1771 — 74. 294