Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
vásárt nem a sáncon belül, hanem azon kívül, a városba vezető főútvonalon és a falak vagy sánc előtt tartották. Ezt mutatja Veszprém, Nyitra, Győr és valószínűleg Sopron topográfiája is. 348 Az első esetben 1248-ban engedte meg a király Nyitrán, hogy a vásárt a várfalakon belül tartsák. Ha tehát Buda hetivására az erődítmény vonalán belül feküdt, akkor ez^ vagy még az erődítés kiépítése előtt keletkezett, vagy a tatárjárás után, de még 1255 előtt, amikor a király a városok erődítése érdekében már a vásárnak a falak közt való megtartását is engedélyezte. Az utóbbi feltevés mégsem valószínű. Egyrészt azért nem, mert a XIII. században tervszerűen keletkezett városok esetében a piactér a város központja. Ha tehát a szombati vásár Buda megalapításakor keletkezett volna, akkor annak természetes helye a Mária-templom körül lenne. A Máriatemplom körül azonban nyoma sincs piactérnek. Másrészt azért nem tartjuk valószínűnek a tatárjárás utáni kialakulást, mert ha az újonnan alapított város piaca a Szombat-kapu mellett feküdt volna, akkor ott tartották volna meg az országos vásárokat is, azok azonban a város túlsó végén levő minorita kolostorhoz kapcsolódtak. Ezért gondoljuk elfogadhatóbbnak, hogy a szombati hetivásár még a város tervszerű megalapítása előtt keletkezett, éspedig a XII. század második felében, amikor a szombati vásárnapoknak nagyobb jelentősége volt még, de a vásártartó helyek száma már megszaporodott. A hetivásár helyén kívül még két épület mutat önálló telep létezésére: a Magdolna-templom és az ún. Kammerhof. A Magdolna-templom helyzete egyedülálló középkori városaink történetében. Néhány városban ugyan előfordult, hogy a város területe több plébánia között oszlott meg. Pozsonyban pl. a városi plébánia mellett a külvárosoknak külön plébániájuk volt, Győrben a belvárost ellátó püspöki székesegyház mellett a XIII. században alapított későbbi Káptalanvárosnak is külön plébániája volt. Ez megfelel annak az állapotnak, hogy Budán a külvárosnak külön Szt. Péter-plébániája volt, de semmi esetre sem felel meg a Mária- és Magdolnatemplomok közti párhuzamnak. Érthetőbb lenne a két templom helyzete, ha a Magdolna-templom a Máriának filiája lenne, vagy ha a Magdolna-templom lenne a régebbi. De egyik sem áll. Amint azt egy XIII. század végi oklevél mondja, a Magdolna-templom a fiatalabb, s alapítása óta adót fizet a Mária-templom plébánosának. Nincs tehát filiációs viszony köztük. A kérdés a kutatás mai helyzetében megoldhatatlannak látszik, és Jankovich eredményét 349 követve csak azt az elméletet állíthatjuk fel, hogy a Mária-templom eredetileg királyi kápolna volt, a Magdolna-templom pedig a telep hívőinek plébániája, amely alárendeltje volt a királyi kápolnának, s az maradt akkor is, amikor a Mária-templom városi plébániává alakult át. A telep önálló volta mellett szól a Kammerhof épülete is, amelyre Zolnay Iyászló hívta fel a figyelmet, s amelyről Jankovich azt állította,, hogy királynéi szálláshely volt. 350 Akár azt vesszük tekintetbe, hogy már 1255-ben itt működött a királyi pénzverő, akár azt, hogy az épület már a XIII. század második felében királynéi szálláshely volt, mindenképpen nagyobb, s a középkori telekrendszerben feltűnően nagy telken álló épü79
