Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

lettel van dolgunk, amely nem keletkezhetett a város tervszerű megalapítása során, hanem csak azelőtt. Ha úgy fogjuk fel a Kammerhof szerepét mint egy királynői birtoktest központjáét, akkor ez a legteljesebb összhangban van a tárnokvölgyi perben kiadott oklevelekkel, amelyekre legújabban Kubinyi András mutatott rá.

351 Ilyen központnak azonban semmi keresnivalója nincs a városban, de annál jobban beleillik egy kis királynői telep keretébe, amely ráadásul még vásáros hely is volt. Egy 1243 júliusában kiadott oklevél némi útbaigazítást ad a kronológiára vonatkozólag. Ebben a nagy jelentőségű oklevélben a királyi kancellária először nevezi Óbudát „Ó"-Budának.

352 Helynevek nem születnek máról holnapra. Az oklevél nem nevezhette volna így a várost, ha nem lett volna egy másik, ugyancsak Budának nevezett telep. Kétségtelen az is, hogy ez az újabb Buda nevű telep nem keletkezhetett a tatárjárás után, mert ehhez túlságosan rövid a tatárjárás és az oklevél kelte között eltelt időszak. Teljesen egyetértünk Zolnay Lászlóval abban, hogy Buda városa két különálló telep összeolvadásából keletkezett, de közülük az északi nem a tatárjárás után, hanem még az előtt jött létre.

353 Ha helytálló Kubinyinak az a megállapítása, hogy a telep királynéi telep volt, akkor a Margit-legendában említett budai királyi bíró — aki Óbudán lakik — azt a változást jelzi, amely az északi telep életében a város tervszerű megalapításának első időszakában bekövetkezett, ha ugyan nem már a királyi rectorról van itt szó.

354 Összegezve: a Szombat-kapu mellett tartott hetivásár, a Magdolnatemplom egyedülálló helyzete, s a királynéi szálláshely együttesen azt bizonyítják, hogy a mai Várhegy északi részén Buda városának tervszerű megalapítása előtt önálló telep állt, amely a királyné birtokában volt. Tegyük ehhez mindjárt hozzá a vásár helyzetéből levonható következtetést is: a régi, északi telep a városi fejlődés első fokát léphette át, hetivásárával megkezdhette a maga szűkebb gazdasági körzetének megszervezését, az új déli telep már elsősorban távolsági kereskedelemre alapozta létét. Az első északról várta a környék kereskedőit, a második a Fehérvárról vezető nagy úton. Az újonnan kialakult város nem kapott szabályos városprivilégiumot, hanem Pest 1244. évi privilégiumával élt. A privilégiumok vizsgálata során most a bíróválasztás kérdése vetődik fel. A pesti 1244. évi kiváltságlevél értelmében a város bíráját választották. Pauler még valószínűnek tartotta, hogy a Budára költöző pestiek kezdettől fogva a királyi várnagynak voltak alárendelve. 355 Ennek a felfogásnak két adat mond ellent. Az egyik az, hogy a tárnokvölgyi perben találkozunk egy Petrus villicus Budensisszel, a másik, hogy 1263-ban IV. Béla Füzítőt ,,tam in facto viliid, quam etiam circa iudicia" ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint Budát. ^

6 Ebből arra kell következtetnünk, hogy 1255 és 1263 között a már várossá emelt telep polgárai maguk választották bírájukat. 1264-ben azonban már nem a bíró, hanem a bírói funkciókat is gyakorló katonai parancsnok, a rector vezeti a város ügyeit. Az okok, amelyek a bíróválasztás mellőzéséhez és a rector kinevezéséhez vezettek, közismertek: Buda gazdasági jelentősége erősen megnövekedett 80